A RENESZÁNSZ 2.0 projekt célja, hogy lehetőséget és egyenes utat nyisson bárki számára a tudás megszerzéséhez. A lehetőségről most nem pusztán elméleti szinten beszélünk, mert az most is megvan. Itt azonban bizonyos hagyományokkal szakítunk.

Előzmény: egy hagyományosnak mondható takarító cég üzleti modell alapvetően abból indul ki, hogy a kritikus kérdés a szolgáltatás lehetőségének megszerzése. Annak megtartása, fejlesztése inkább csak a „látványpékség” (elnézést a pékektől) szintjén van. Vagyis az, hogy a szolgáltatás szakmailag mit jelent nem kérdés.

Következmény: a világ állandóan változik. Ebben a változásban viszonylag hirtelen megváltozott a gazdasági környezet. Eltűnt a munkaerő! Miért is? Mert a takarítóipar nem tudta olyan értéktermelésre fogni az embereit, hogy abból a mindenkori jogszabályok szerint, egy tisztes polgári fizetést és juttatásokat tudjon adni.

Hát igen, ez a menedzsment kudarca!

Mit lehet most tenni?

Mindenkit óva intek a nyilvánvalótól. A megoldás nem a fizetések égbeszökése, hanem előbb annak a feltételrendszernek a megteremtése, amivel előáll a magasabb termelési érték és majd ebből következik a magasabb fizetés.

Mi kell ehhez?

Elkötelezettség a szolgáltatói ígéretek betartására (szakmaspecifikus szolgáltatási szerződések)

Szakmailag képes és erkölcsileg magas szinten álló személyzet (minden szempontra kiterjedő humán erőforrás menedzsment)

Ebből egy valamit tudok én vállalni. A RENESZÁNSZ 2.0 projekt olyan keretfeltételeket teremt és rendelkezik minden tudásanyaggal ahhoz, hogy az Embert kihozzuk a „mocsárból.” Amire ezen kívül szükség van az a mentori hálózat kiépülése, és nyilván izgalmas kérdés, hogy a piac miképpen fogadja majd a rendszert és mennyire akarja azt támogatni.

>> ŰRLAP <<