A 20 kg alatti súlycsoport (iMOP XL)
Egy gép alapvető értékét az határozza meg, hogy az hol és milyen hatékonysággal használható, illetve milyen eredmények érhetőek el vele. Természetesen nem utolsó sorban kardinális kérdés az is, hogy ez a bizonyos gép mennyire könnyen szállítható és kezelhető.
Már a 90-e években a voltak álmok egy nagyon könnyű és nagy rugalmasságú gép előállítására, de akkor még elsősorban az akkumulátorok korlátai miatt, nem alakult ki egy piacképes koncepció. Kábeles változatokban születtek a 2000-évektől kezdve, hengerkefés és tányérkefés változatok is, de valahogy ezek nem tudtak, átütő módon utat tisztítani a fogyasztok szívéhez.
Aztán megszületett i-mop XL
Az első bemutatkozás 2015-ben a varsói kiállításon volt, ahol, mint zsűritag találkoztam először vele és aztán rá egy hónapra Veronában is, egy kicsit fejlettebb változatban, ahol szintén az innovációs zsűri tagja voltam. Ebben az évben ott CLEAN EUROPE versenyt is rendeztünk, és a gépet kipróbáltuk az egytárcsás súroló pályáján is.
Tehát ez a gép 5 éve van a piacon és azt megelőzően 3 évig fejlesztették, csiszolgatták és végül megszületett egy 46 cm munkaszélességű két tányérkefés súroló automata, aminek a keféi 350 fordulat/perc sebességgel pörögnek. Ezek biztosítják a gép előtolását is és olyan jól, hogy munka közben a gépet inkább vissza kell fogni, mintsem tolni. A gép kefenyomása 22 kg, ami nem kiugró adat, de relatíve magas fordulattal kombinálva különlegesen hatékonnyá teszi a gépet.
A gyár adatai szerint a gép gyakorlati teljesítménye valahol 1.300 m2 körül van, de mi is végeztünk méréseket, és ha egy átlagos irodaházat veszünk alapul és a folyosón illetve a mellékhelyiségekben kell súrolni, akkor ennél magasabb átlagot is el lehet érni, de nem kell kísérteni a sorsot, mert ez is kb. a négyszerese a lapos mop + kétvödrös rendszer teljesítményének és az elért eredmény, pedig nem összehasonlítható. Végül is ez egy teljes értékű súroló automata, ugyanakkor rendkívül könnyen irányítható/kezelhető.
Figyelemre méltó vízfogyasztás
A gép tisztavizes tartálya 4 literes és ez hozzávetőlegesen 300 négyzetméterre elég. Ugyanakkor környezetbarát módban, ha a felületen nincs nagy szennyezettség, ennek az értéknek a 180%-ával is nyugodtan számolhatunk. Ez azt jelenti, hogy 100 négyzetméteren az tisztítószer oldatfogyasztás 1 liter alá szorítható. Ez, ha bármelyik gépet is nézem a piacon a felénél is kevesebb. Természetesen ez minden esetben a felület szennyezettségétől is függ, de ezek az alapszámok.
Új helyzet az akkumulátoros gépek világában
A gépet két lítium-ion akkumulátor hajtja meg, ami ugyan 60 – 70 percet bír, de ennyi idő alatt fel is tölthető a speciális töltővel, tehát két rend akkumulátorral a gép akár 3 műszakban is dolgozhat, egy héten 7 napot. Szóval ez egy egészen új helyzet, mindenféle szempontból.
Mindent összevetve egy nagyon eredményes és jól kezelhető, ugyanakkor látványos és marketing értéket képviselő gép. Van már neki nagytestvére is, aminek a munkaszélessége 62 cm, sőt már megjelent a light verzió is. Semmi más nem kell, csak egy hozzáértő és motivált személy, aki kihozza belőle a képességeket.
Ha a MATISZ 2.507 Forintos, 2020-ra megadott minimális rezsióradíjával számolunk, és a személyzet 300 m2/óra teljesítménnyel töröl fel nyirkosan, akkor egy a megrendelőnek 1 m2 padló megtisztítása 8,3 Forint díjat jelentene. Ezzel szemben, ha minimális rezsióradíjban lévő bérfedezetnél többet fizetne, és mondjuk, felmenne kerek 4.000 Ft szintre (ami azért nagyon meredek lenne), akkor is csak 1 000 m2/óra teljesítménnyel számolva is, a díj 4 FT/m2 lenne, ami a fele az előző verzióhoz képest. Itt még lehetne beszélni a minőség javulásáról is, de azt most tegyük félre.
Tehát a szolgáltatás nem lenne drágább. Igen, a 4.000 Forintos rezsióradíj, 688.000 Forint havi termelési értéket jelent és ennek az 50%-a 344.000 Forint bruttó havi fizetést tenne lehetőévé. Ez a bér kalkulátor szerint, adókedvezmények nélkül nettó 228.760 Forintot jelent teljes mértékben legálisan. Azt gondolom, azért ez tudná kezelni a munkaerőhiányt és a szakképzés iránti motivációt.
A másik 50%-ban lenne a szabadság, a központi költség, a tisztítószer és a gép amortizációja, meg nem utolsó sorban egy szolid nyerseség.