Talán  meg tudunk valamit örizni a multból, talán még tanulhatunk is belőle...

Visszapillantó


A takarítás 10 000 éves történetében soha nem volt olyan intenzív fejlődés, mint a XX. században. Az ipari forradalom és a városi polgárság meghozta az igényeket és átalakultak a szolgáltatási viszonyok is. A rabszolgából cseléd lett majd teljes értékű munkavállaló. A seprűt, rongyot, lustafát meg súrolókefét felváltották a modern kézi eszközök és a gépek sokasága. Az egyszerű szolgák egy része mester lett és egy egyre jobban szabályozott üzleti környezetben, egyre nagyobb megbecsülést élvehettek. A világ 100 év alatt győkeresen átalakult, a szerencsésebb helyeken.

Semmelweis az úttörő!

Semmelweis az úttörő!
2018.07.17.

200 éve született, de gondolkodása, páratlan gyakorlati látásmódja és problémamegoldó készsége messze meghaladta a korát. Sajnos az érthetetlenséget, a földhőzragadt ellenállásból fakadó terhelést nem nagyon bírta, igazát nagyon agresszívan képviselte, és amit megvalósított, az egy igazi tudományos örökség.

Születésének évfordulója az egészség napja és idén a magyar pénzverde is ezüst érmével emlékezik meg a nagy emberről. Munkássága a KSH-t is megihlette és ennek kapcsán egy kiadvány is megjelent. Itt letölthető: semmelweis.pdf A kiadvány azért is jelentős, mert linkeket tartalmaz más kiadványokhoz is, többek között az 1861-ben Pesten, Bécsben és Párizsban, a kutatásokkal és eredményekkel kapcsolatos megjelent könyv másolata is elérhető.

Semmelweis Ignác, a magyar orvostudomány egyik legnagyobb alakja, a gyermekágyi láz kóroktanának megalapozója, "az anyák megmentője" 1818. július 1-jén született Budán. 1835-től a pesti egyetem bölcsészeti tanfolyamára járt. Két év múlva Bécsben a jogi karra iratkozott be, de be-beült egy medikus barátjának anatómia előadásaira is. Az ott hallottak annyira magával ragadták, hogy egy év után "szakmát váltott", orvosi tanulmányai mellett eljárt boncolni és elvégezte a szülészmesteri tanfolyamot is. 1846-ban tanársegédnek nevezték ki a bécsi szülészeti klinikán, ahol szinte naponta szembesült a gyermekágyi lázban meghalt anyák tragédiáival.

Semmelweisnek feltűnt, hogy az otthon vagy bábaképző intézetekben szülő nők közül sokkal kevesebben haltak meg így, mint a kórházakban, holott a tudós professzorok helyett csak képzetlen szülésznők foglalkoztak velük. Amikor egy kollégája boncolás közben megsértette a kezét és nem sokkal később elhunyt, Semmelweis rádöbbent, hogy az orvos boncolási képe azonos a gyermekágyi lázban meghalt anyák leleteivel. Nem a vérmérgezés felismerése volt a nagy teljesítmény, hanem annak megértése, hogy a boncnok kezén ott van a fertőző anyag, a vérpályába jutáshoz csak seb kell, ami pedig minden szülő nőnél megtalálható. Semmelweis vette észre elsőként: a gyermekágyi láz nem önálló kór, hanem fertőzés következménye és a fertőzést az orvos terjeszti.

Ezért a hozzá beosztott orvosoknak azt javasolta, majd arra kényszerítette őket, hogy mielőtt a beteghez érnének, erős fertőtlenítő szerekkel mossanak kezet, s ezután szinte megszűnt a gyermekágyi láz. 

Vissza

Video gyüjtemény

A saját gyűjtemény 2015-ös állapota.. Jelen pillnatbn raktározva. Terv a 2021-ben való újra összeállítása.

Múzem Projekt






A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!