A MAGYAR ÚRIASSZONY HÁZTARTÁSA
A mai takarító szektor kulturális alapját, - büszkeség ez vagy sem -, a száz egynéhány évvel ezelőtti cselédség helyzete, kilátásai és a mindennapi élethez tartozó motivációk képezik. Igen, szembe kell nézni ezzel a súlyos örökséggel, mert rengeteget tanulhatunk belőle és sokkal jobban megérthetjük jelenlegi helyzetünket.
1933-ban a MAGYAR ASSZONYOK NEMZETI SZÖVETSÉGÉNEK gondozásában megjelent a MAGYAR ÚRÍASSZONY HÁZTARTÁSA könyv. A könyv szerkesztői: Szegedy-Maszák Aladárné (a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségének Elnöke) és Stumpf Károlyné (a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetségének Alelnöke). A könyv ma is tanulságos olvasmánynak számít, tankönyvi részletességgel tárja fel a teljes háztartástant. A mű a konyhából indul ki és egy komplett koncepciót vázol fel arról, hogy miként legyen a lakásból otthon. Egy egész fejezetet szán a háztartásgazdasági kérdéseknek majd a következő részben 30 oldalon keresztül tárgyalja a háztartási munka ésszerű megoldásait. Itt kapott helyet 5 oldalon a „Hogyan takarítsunk berendezett lakásunkban ésszerűen?” című fejezet is, amelyet Kapitán Mária m. kir. gzd. tanárnő jegyez.
A könyv legnagyobb fejezete az élelmezési kérdéseket taglalja és végezetül, de nem utolsó sorban szó esik a ruházati kérdésekről is. Az utolsó rész a hasznos tudnivalókat foglalja össze, mind a háztartási alkalmazott jogi viszonyai, a háztartási balesetek elkerülése vagy, hogy miből álljon a háziasszony szakkönyvtára.
A megértés alappillérei
A könyv a háztartás gazdaságtan részében, a 200 és 300 Pengő havi háztartási összjövedelem beosztást taglalja, ami amolyan sztenderd, vagy mai fogalmak szerint egy polgári minimálbér vagy létminimum. Ebből cseléd tartani nem lehetett. Ennek megfelelően a könyv egy külön szakaszt szentel a cselédnélküli háziasszony életvitelének is.
A megértés egyik nagy segítsége a pénz értékének alakulása, az elmúlt 300 évben. https://artortenet.hu/magyar-penzertekindex-arak-es-devizak-alapjan-1754-tol/ Ennek megfelelően 1933-ban 1 Pengő, hozzávetőlegesen 1 119 mai Forintnak megfelelő érték volt. Tehát a 220 – 330 ezres jövedelemről beszélgetünk. Hamarosan aztán jön egy nagyon durva infláció, amikor 1945 végére 1 Pengő már csak 0,0146 mai Forintot ér, ez minden idők legnagyobb pénzromlása, mai ésszel fel sem fogható, hogy mi történt akkor a társadalomban.
Visszatérve a 30-as évekre a taglalt könyv szerint egy fiatal lány kelengyéje kb. 800 Pengőbe került volna, ha mindent boltba vettek volna meg. Az ide vonatkozó oldalakat bemásoltam, mert szerintem ez egy fontos kultúrtörténeti kérdés. a-kelengye.pdf
A 800 Pengő nagyjából mai 1 millió Forintnak felelne meg és a falusi környezetben kizáró oknak számított, e nélkül egy lány nem mehetett férjhez. Ez volt az a motiváció, ami létrehozta és fenntartotta a városi cseléd munkaerőpiacot. Erre volt „belőve” a cselédeknek adott kp, hogy két vagy három év alatt ezt tudják összekuporgatni. Ezért aztán tűrtek mindent, nem költöttek semmit és nem vettek részt a kor baloldali kezdeményezéseibe. Tulajdonképpen továbbra is jobbágyok/rabszolgák voltak, mint anyáik és nagyanyáik, akik most kapta egy lehetőséget az élettől.