A cselédkönyv
1848-at követően a röghöz kötöttség eltörlésével új munkaviszony rendszer kezdett kialakulni. Megkezdődött az átmenet a jobbágy (a mai értelemben majdnem rabszolga) és a munkavalló státus között. A cselédség megjelenése a polgári körökben új szabályozást hívott életre és a 1876-os törvénnyel megjelent a SZOLGÁLATI (CSELÉD) KÖNYV is, az azóta már eltörölt munkakönyv őse.
Nemrégiben a TAKARÍTÓ MÚZEUM legújabb szerzeménye a dunaújvárosi (akkor még DUNA PENTELE) Vagyoczki Mária cselédkönyve. Mária 1919-ben született és a könyvet 35-ben állították ki számára, tehát 16 évesen került Budapestre Héber József (IX. Ráday u. 31) házába és szeptembertől, a következő év áprilisáig dolgozott itt havi 16 Pengőért mindenes munkakörben.
Ezt követően sorsáról semmit nem tudunk, de a könyv beírása szerint 1937 március 15 és május 15 között Karádi Győző mérnöknél (Csillaghegy) teljesített szolgálatot, mindössze 2 hónapot viszont ezúttal már 20 Pengő havi fizetésért.
A PÉNZÉRTÉK INDEX szerint, ami a korabeli árak szerint kalkulál 1935-ben, a 33-as világválságot követően 1 Pengő 1 186 mai Forintnak megfelelő érték volt, ami a 16 Pengővel számolva 18 976 Forint havi fizetést jelentett és emellett persze járt a koszt és a kvártély. Az 1937-es 20 Pengő már egy kicsit többet 19 660 Forintot ért, mert akkor már a Pengő értéke a 1 186 Forintos árfolyamról leromlott 983 Forintra. Budapesten egy munkás 1 200 – 1 800 pengőt keresett egy évben (100 – 150 pengő/hó). Ettől kevesebbet kerestek a cselédek, viszont az is fontos volt, hogy a koszt és kvártély értéke, az megért kb. 50 Pengőt havonta.
Ennél többet kerestek a kereskedők, akik ennyit általában bevallottak. A korabeli nóta szerint havi 200 pengő fixszel az ember könnyen viccel. Ennyit, vagy egy kicsivel többet viszont a középosztálybeliek, például egy középiskolai tanár keresett, az éves jövedelmük 5 000 pengő körül mozgott. Évi 10 000 pengőtől kezdődött az elit fizetése.
Mint ahogy a beírásokból is látszik gazdái jó véleménnyel voltak Máriárol és mindkét esetben fontos volt megjegyezni, hogy saját kérésére és egészségesen távozott. A könyvben több bejegyzés nincs, valószínű, hogy Mária otthagyta a nagyvárost és visszaköltözött szülőfalújába és/vagy férjhez ment. Ezt nem tudhatjuk, de csak ennyi kis kevéske információ is, igen izgalmas képet ad a 30-as évekről.
