Amikor belevágtam a honlap megújításába még nem gondoltam, hogy a dolog ide fejlődik. Igazából akkor csak az volt az elképzelés, hogy az ezernél is több blog bejegyzésemet valahogy strukturáljam, mert attól talán áttekinthetőbb lesz a rendszer. Közben bizonyos technikai lehetőségek megszűntek és mások pedig megjelentek, az új szerkezet új utakat nyitott.

Ez volt az az ok, amiért intenzívebben használom az űrlapokat és ez abból a szempontból is jónak bizonyult, hogy sokkal jobban tudom kezelni az egyéni megkereséseket. Most ha valaki kitölt egy űrlapot, annak mindjárt lesz egy kinyomtatott munkalapja, ami bekerül egy mappába, ami mindig velem van.

Szóval, ha kitöltesz egy űrlapot, várhatod, hogy hamarosan jelentkezem.

Mi történik most a piacon?

Különleges hangulat van. Annak függvényében, hogy régi vagy új cégről beszélünk, egészen más helyzetek vannak. Ugyanakkor ez a felosztás sem, elég mert a régi cégek közül sokan el vannak maradva házi feladataikkal és sokán azt sem tudják hányadán állnak, merre induljanak. Ezzel szemben az újaknak annyival egyszerűbb a helyzetük, hogy ők pontosan tisztában vannak azzal, hogy nincs semmiféle kiépített rendszerük, tehát építkezniük kell.

Persze van önmagában a vírushelyzet is, ami egyelőre a takarító szektornak nem feltétlenül hozta meg a konjunktúrát. Aztán ott van a már korábban megkezdett szakképzés átalakítás, ami aztán, az év végére elér egy pontra, ahonnan már nem sok lehetőség marad. Itt nyilván mondhatjuk, hogy az elmúlt években sok minden történt szakmafejlesztés és társadalmi elfogadottság terén, csak nem elég. Ebben elévülhetetlen bűne van minden takarítócég vezetőnek. Minél régebben alakult a cég, annál nagyobb.

Nem gondolom, hogy magamat ki kéne vonni ebből, tehát a hibáimat én is elkövettem, ugyanúgy, mint mindenki más és bízom benne, hogy tanultam belőlük.

Mi történhet a jövőben?

Nehéz jósolni, de van néhány dolog, ami nagyon jól látszik. A MAGYAR TAKARÍTÓSZEKTOR 4 500 cége, az igaziak és a fantomcégek is, illetve a sok ezer egyéni vállalkozó rendkívül heterogén képet mutat magáról. Ennek eredményeképpen a piac nem feltétlen bízik bennük. A nagyok elmenekültek az FM felé és sokkal inkább ott exponálják magukat, a közepesek kínlódnak vagy pillanatnyilag nem is mozdulnak és a kicsik pedig rendesen nyüzsögnek, de mindez nem áll össze egy egységes és professzionális szakmai képpé. Mindenki gondolhatja, hogy szakmailag toppon van, de ez messze nem így van.

Ennek sok féle kimenetele lehet:

1. HR: nincs bértarifa, nincs karrierterv, nincs életpálya modell. A jövőben egyre kevesebb értékes ember jön majd a szektorba.
2. ÁR/ÉRTÉK: a szektor egyre rosszabb emberekkel, egyre drágábban és egyre gyengébb minőséget képes szolgáltatni.
3. PENETRÁCIÓ: csökken a kiszervezés, csökken a piac és nő az árharc. Csökken a profit és erősödik az első és a második pont is.
4. TECHNOLÓGIA: visszaesik a technológia iránt az igény, ezért annak elkezd emelkedni az ára, jó néhány kereskedő bezár vagy profilt vált. Csökken kínálat és tovább nőnek az árak. Ez a csökkenő profit mellett egészen katasztrofális is lehet egyes cégek számára.

A kiútnak nem titka van, hanem ára!

Évtizedek óta tudjuk mi a megoldás, csak senki nem mozdul, mert még annyira nem fáj, hogy a komfortzónájából kilépjen. Egy híres kísérletben veszünk részt, amikor a hőfok egész lassú emelésével a békát elevenen meg lehet főzni, amikor már kiugrana a forró vízből, nem marad rá ereje. Ezen mindenki elgondolkodhat.