Reflexek és szakszavak különböző jelentéssel
A mai járványos időkben felértékelődött és előtérbe került a fertőtlenítés és ezzel együtt a takarítás is. Természetesen nem mindenki gondolja végig a helyzetet és működnek az ősrégi reflexek. Másrészt pedig képtelen a tömeges irodalomból szétválasztani a szenzációhajhász és a valódi szakmai cikkeket.
Amit biztosan kijelenthetek 25 éves takarítói és majd két évtizedes tisztítás-technológiai szakértői tapasztalattal, hogy a hatásos fertőtlenítés az csak tiszta/szennyeződésmentes felületen valósul meg maradéktalanul. Fontos szempont, milyen fertőtlenítő szert használunk, de ugyanolyan fontosságú az is, hogy milyen hígításban alkalmazzuk és biztosítjuk a megfelelő/előírt behatási időt.
Tehát első és legfontosabb kérdés, nem a fertőtlenítőszer megválasztása, hanem szakértelem és az adott területe, adott körülmények között megvalósítható technológia. Mert végső soron a legjobb szert is lehet rosszul, ergo eredménytelenül használni!
A szakma már viszonylag korán és térítésmentesen elérhetőévé tett egy tisztítás-technológiai protokollt, aminek célja a lehető legeredményesebb időszakos beavatkozás, vagy folyamatos szolgáltatás.
Az alkalmazható eljárások és rendszerük ebben ismertetve van, azonban, hogy melyik szakcég milyen kezelőszert választ az mindenkinek egyéni szabadsága, a kötelező kritérium, hogy a szernek legyen OTH engedélye és garantált legyen virucid hatás, vagy legalább a burkos vírusokra való szelektív virucid képesség. Természetesen ezek akkor valósulnak meg, ha a feladatot végzők betartják a technológiai fegyelmet. Különben csak szennyezik a környezetet.
Az én álláspontom az, hogy a szakmát nem most kell megtanulni, inkább rá kell bízni ezt a profikra. Túl nagy a tét, hogy régi beidegződések alapján csináljuk valami „sufnituning” színvonalú dolgot.
Nyilván ha akarunk, belenézhetünk egy kicsit a boszorkánykonyhába.
A piacon több féle alkalmas/engedélyezett anyag van, de ebből kettő kiemelkedik. Az egyik a klóros szerek családja, míg a másik az alkohol alapú anyagok. Mindkettő alkalmas lehet a sikeres beavatkozásra, de mindkettőnek meg vannak a veszélyei is. Ennek megfelelően csak ismételni tudom magam, a szakértelem kulcskérdés.
Az általában csak HIPO néven emlegetett anyag. Ezen anyagokban a hatóanyag a nátrium-hipoklorit (NaClO) ami egy bomlékony anyag és bomlás közben naszcens oxigén (O) szabadul fel, ami valójában a fertőtlenítő ágens. Mint már tudjuk, az oxigénnek még kéne néhány elektron, ahhoz, hogy ideális helyzetbe kerüljön és mivel rendkívül nagy elektronvonzó képességgel rendelkezik, ezt bárkitől és bármitől kérdés nélkül elveszi, kémiai nyelven ez nem rablás, hanem oxidálás. Ezzel ki is nyírja az adott baktériumot, gombát vagy akár vírust. Továbbá berendezési tárgyainkban is kárt tehet, tehát nem válogat, csak teszi, amit az univerzum törvényei neki előírnak: naszcens oxigén csak rövid ideig létezhet, vagy önmagával (O2) vagy más anyaggal (H2O), de reakcióba kell lépnie.
Az egyik kulcskérdés tehát a nátrium-hipoklorit mennyisége. A hipó ezen kívül tartalmaz még NaCl-ot (konyhasó), valamint a klórral nem reagált NaOH-ot is. A klórral nem reagált NaOH a szabad lúg. Ez a háztartási hipókban kb. 0,5-2%. A háztartási hipók kb. 5%-ban nátrium-hipokloritot tartalmaznak. (Ebből lejön a szabad lúg, a kb. 0,5-2%.) Tehát Nátrium-hipoklorit tartalom minden esetben kevesebb, mint 5%. Ehhez képest a forgalomba lévő ipari hipók 12 – 15% nátrium-hipokloritot is tartalmazhatnak és ennek megfelelően nyilván hatásosabbak, de veszélyesebbek is.
A HYPO nagy előnye, egyebem nagy hátránya is
Hipót kizárólag szaniterek fertőtlenítésére alkalomszerűen, különösen járványveszély esetén, arra kiképzett személyzet, védőkesztyűben és védőruházatban, fokozott óvatosság mellett használhat fel. A Hipó nem alkalmas takarításra, mivel a szennyeződést csak oxidálják, de nem távolítják el. Itt lép be az első probléma, ha a szennyeződés magába rejti a mikroorganizmust, az oxidáció nem valósul meg és valójában nem csináltunk semmit, csak büdösest.
Ennél sokkal nagyobb probléma, hogy a szer folyamatosan bomlik és az felszabaduló oxigén meg oxidál, ami azt jelenti, hogy egy ponton túl a szerünk már nem aktív és nem képes a fertőtlenítésre. Ennek pedig semmilyen külső jele nincs, csak azt tudjuk, ha még a nap is megsüti, a folyamat pár órán belül is végbemehet.
Az már csak hab a tortán, hogy a hipót ne keverjük semmivel, de savas szerrel végkép ne, mert az engedély nélküli vegyi fegyver előállítás miatt, még a hadsereggel is meggyűlik a bajunk. Komolyra fordítva a szót, a tünetek és az elváltozások súlyossága a belélegzett gáz koncentrációjától függ, azonban már kis töménységű gáz belélegzése is nyomban égő érzést okoz az orrban és a torokban, továbbá fullasztó, gyakran rohamokban jelentkező köhögést és nehézlégzést vált ki. A szemben égő, szúró fájdalom, könnyezés jelentkezik. Nedves bőrön szintén égő érzést okoz és egészen a hólyagképződésig ingerli a bőrt. Bár a nagy töménységű gáz gyors belélegzése 1-2 percen belül halált is okozhat, a halálos mérgezés szerencsére ritka, mert a klórgáz már kis töménységben is kínzó fulladásérzést vált ki, ami a szennyezett levegőjű terület gyors elhagyására késztet.
Nézzük mi a helyzet alkohol fronton
Az alkoholok fertőtlenítő hatása a sejtek denaturálásán keresztül valósul meg. Az etil-alkohol 70%-os oldatát, valamint egyéb etanol tartalmú oldatokat fertőtlenítőként s ezen belül bőrfertőtlenítőként is alkalmazzák. A baktériumokat, néhány vírust, valamint gombafajt is elpusztít, azonban az eukarióta parazitákra és a baktérium spórákra hatástalan. A 70%-ostól eltérő (akár nagyobb, akár kisebb) koncentrációba hatása csökken.
A modern professzionális egyfázisú fertőtlenítő hatású tisztítószerek, szerek már nem csak alkoholt tartalmaznak, hanem felületaktív anyagokat is és ennek megfelelően képesek arra, hogy leválasszák a szennyeződéseket a felületről és oldatban tartsák. Itt lép be újra az alkoholok kémiai tulajdonságainak szerepe, mint kiváló oldószer. Például kámfor, gyanták, alkaloidok, számos festék nagyon jól oldódik benne. A jódot és brómot jól, a ként és foszfort kevésbé oldja. Gázok rendszerint jobban oldódnak alkoholban, mint vízben. A kálium és nátrium élénk hidrogénfejlődés közben reagál az etil-alkohollal.
Mindezeknek megfelelően az alkoholos előfertőtlenítéssel csökkenthető a legjobb mértékben a későbbi fertőtlenítő takarítás közben a takarító személyzetre leselkedő veszélyek és ezzel végezhető el egy időben a fertőtlenítő takarítás is, ami aztán végérvényesen megszüntet minden egészségügyi kockázatot a SARS CoV-2 T-T protokoll szerint.
Természetesen ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az alkohol szerek sem tökéletesek, például hidegköd képző gépekben nem alkalmazhatóak. Csak permetezéssel vihetőek ki, amennyiben előzetes fertőtlenítésre használjuk őket.