Nyári program
Amikor az ember egy szakmai programot szervez mindig izgalmas, hogy tud-e annak helyet csinálni benne, amin éppen dolgozik. Ez nem mindig sikerül. A július 2 azért egy ilyen alkalom lesz. A különkiadásnak pedig éppen ez is, az egyik szerepe, hogy felhívja a figyelmet egy-egy szakmai fejlesztésre.
A MESTERTERV egy olyan horderejű fejlesztés, ami még az én életemben nem volt. Nem biztos, hogy lehetett volna, ha korábban nekifogok, mert azt gondolom, hogy ennek pontosan az a lényege, hogy ennek most egy 30 éves takarítói tapasztalattal vágtam neki. Eredetileg a cél csak az volt, hogy az új programok miatt tegyem rendbe a képzési anyagaimat, azonban a helyzet másképpen alakult.
Evés közben jön meg az étvágy. Még a tavalyi év végén úgy látszott, hogy viszonylag apróbb ráncfelvarrásokra van szükség, aztán tavaszra bebizonyosodott, hogy nem csak a képzési anyaghoz fogok hozzányúlni, hanem a képzési programhoz is. Ekkor már tisztán látszott, hogy itt már nem csak arról van szó, hogy átnézem, és itt-ott aktualizálom a diákat, hanem teljesen újragondoltam, hogy egy 2022-ben fejlesztett tananyagnak milyen képességei kell, hogy legyenek és látva azt is, hogy milyen irányok vannak Ausztriában, Németországban, sok mindenre kell felkészülni.
Az első es alapvető kérdés az volt, hogy mennyi az az elméleti idő, amiből bármilyen előzetes tudásfelmérési eredmények esetében sem adunk kedvezményt, mert azok olyan alapok, amiket ténylegesen kontaktórában le kell adni. Ennek persze lehet on-line változata is, de a lényeg az, hogy ezeket 90 perces blokkokba rendezve, interaktív módón meg kell vitatni a tanulóval.
A gerinc
Ez a képzés gerince. A MESTERTERV képzés szempontjából két részre van osztva: szakmunkás és szolgáltatásvezető. Elsősorban azért, mert a tanfolyamok is így szerveződnek. Viszont, az képzési prezentációs anyaghoz tartozó könyv, kép adatbázis, értelmező szótár, piktogram rendszer és tesztkérdés adatbázis már ilyen vonatkozásban nincs szétszedve. Utóbbiaknál a jól bevált 6 Fejezet és 28 tudáshalmaz és körülbelül 80 tudáselem struktúrát követem és ennek a kódolása is mindenhol visszaköszön.
A tudáselemek rendszer azért csak körülbelül, mert itt azért folyamatosan zajlanak finomhangolások és ez a rész, csak a végső pillanatban lesz végleges.
A gerinc tehát összesen 19 + 14 nap, vagyis 33 nap, ami tartalmaz 10 nap összefoglaló és lezáró napot, tehát a nettó gerinc 23 nap, ami 92 db. 90 perces előadást jelent. Ez azt jelenti, hogy mindez 184 órányi (112 + 72) tananyag, ami nem képezi kompromisszum tárgyát.
A szakmunkás szinten, a 112 óra az tiszta elmélet, amit aztán kiegészít az 5 nap összefoglaló és lezáró, ami új anyagot már nem hoz, viszont elmélyíti a meglévő tudást, esetleg okoz bizonyos felismeréseket. Ezt egészíti ki 3 x 170 óra gyakorlat, ha valaki nulláról indul és hozzávetőlegesen kb. 30 teszt, aminek a végrehajtási ideje egyelőre még csak tervezett. Ennek megfelelően kicsit átlépjük a 800 órát, amit a központi programkövetelmény előír, mint minimumot.
A szolgáltatásvezető szinten, a 72 óra nem pusztán csak elmélet abban van jelentős mértékű interaktivitás és aztán az 5 nap lezárás pedig szinte kimondottan gyakorlat, mármint számolás, koncepcióalkotás. Ezt is követi kb. 20 teszt. Itt is van konkrét gyakorlat is, és jelenleg úgy látom, hogy a 85 óra, erre elég is lenne, ezzel pedig kb. valahol a 200 óra körül maradunk, ahogy a központi programkövetelmény előírja.
A tudástömeg
Abból az örökös filozófiai kérdésből kiindulva, hogy szakma-e a takarítás, nyilvánvaló a válasz, hogy aminek a mesterszintű elsajátításához szükség van egy jól átgondolt 1 000 órás programra, az biztos szakma.
Visszatérve a 184 órára, ami hozzávetőlegesen 2 000 dia egy olyan tudásmennyiség, ami nem kezelhető félvállról. Ha ezt úgy nyomtatjuk ki, hogy egy A4-es lapon 2 dia van, akkor csak ez önmagában 1 000 oldal és ezen kívül van 1 000 oldal megírt szöveg is. Tehát ha ezek között van is valamekkora átfedés, ami miatt vagy egyik, vagy másik kerül a könyvbe, a tervezett könyv durván 1 200 – 1 500 oldalnyi lesz, A4 méretben. Ez azért elég tekintélyt parancsoló lesz.
Ha visszalépünk a 2 000 diára, akkor nyilván az egy nagyon fontos kép adatbázis is, hiszen ha bármilyen szakmai anyagot készít az ember, egy ajánl vagy bármilyen tanulmány kapcsán, akkor ez egy olyan illusztrációs és egyben forrásanyag is, ami nagyon gyorsan nagyon nagy új szakmai anyagok létrehozását teszi lehetővé. Reménykedjünk abban, hogy az új generáció majd tovább kutatja az összefüggéseket és fel is tárja azt eddig ismeretlen tudáselemeket. Így aztán 50 – 100 év múlva ez az anyag akár a tízszeresére is duzzadhat, mint más szakterületeken látható.
Természetesen ehhez az kell, hogy az új generáció vegyen részt a képzésben, ismerje meg és fogadja el, az eddig lefektetet alapokat és ezen az úton kezdjen fejleszteni. A képzések, szakmai napok és konferenciák ezt a célt szolgálják.
A személyi minősítés kérdésköre
A felnőttképzésben sajnos a szaktanári minősítés nagyon gyenge lábakon áll. A rendszerbe, aki pedagógus már oktathat is, függetlenül attól, hogy szakmailag halvány elképelése sincs a tananyagról. Nem beszélve arról, hogy a törvény csak programot ír elő és nem tananyagot.
Ahogy szokták mondani, az ördög a részletekben van, tehát nyilván egy program megléte fontos dolog, mert azon számon kérhető sok minden, legalábbis adminisztratív vonalon. Azonban a lényeg mégiscsak a tananyag enyésszen konkrét részletei, vagyis a képzés során a hallgató hány diát láthat és mi a tartalma azoknak a diáknak. Nem utolsó szempont az sem, hogy statisztikailag egy diára mennyi idő jut. A mi esetünkben ez hozzávetőlegesen 8 perc jut egy diára. Ebben az esetben csak az előadások és a lezárók, összefoglalók idejét számoltam bele. Beleszámoljuk a tesztekkel töltött időt is, amit azért elég nehéz felbecsülni, de akkor felmehetünk körülbelül a 9 – 10 percre is. Utóbbi esetben, ami biztos, hogy mérni is tudjuk, hogy milyen mértékben ment át a tudás.
Miért fontos mindezt ilyen részletesen kielemezni?
Mert nem mindegy, hogy ki vezeti a tanulót a megismerés útján és, hogy az illető mennyire van tisztában a tananyaggal és mennyi szakmai tapasztalata van. Mert nyilván fontos dolog, hogy a tanárnak rendelkezésére áll egy könyv vagy általában az elérhető szakirodalom, de rendkívül fontos, hogy a személye (emberileg is, szakmailag is) milyen hitelt jelent a tudás átadásában.
Tehát a szakmai életben való részvétel, a folyamatos fejlődés kulcskérdések arra vonatkozóan, hogy egy tanfolyam sikeres lesz vagy nem. Itt most nem csak a tanár fejlődésére gondolok, hanem a hallgatóknak is sokkal több időt kell áldozni annál, mint amit nettó tanfolyami időnek mondunk. Egyszóval ha azt akarjuk, hogy a társadalom szakmaként ismerjen el, ahhoz áldozatokat kell hozni.