A saját vállalás olyan, meg nem is, mint egy „újévi fogadom”, csak annál sokkal merészebb és komolyabb. Meg van a megfelelő technika arra, hogy egy vállalást hogyan tudunk valódi vállalási helyzetbe hozni.

Tehát ha valaki bármilyen szintű vezető, akkor van néhány fontos szempont, ami öt vezetővé teszi. Az első szempont, a hitelesség kérdése. A hitesség egyrészt formális kinevezés (20%), másrészt saját vállalás (80%).

Most már gondolom, érezzük, hogy a saját vállalást, hová kell elhelyezni. A vezetői lét sajátossága, az hogy a vezető egy lánc része, vagyis „felűről” kapott feladatokat továbbít „lefelé”. Majd jelenti ezek megvalósulását. Ugyanakkor „alulról” jövő szükségleteket továbbít „felfelé”. Ebben a folyamatban rendkívül fontos kérdés, a beosztottak folyamatos felkészítése/fejlesztése a potenciális feladatok vonatkozásában és egyben a gazdálkodás a megkapott erőforrásokkal.

A hitelesség ott érhető tetten, hogy a vezetők meg vannak győződve arról, hogy számíthatnak a szolgáltatásvezetőre, mert szakmailag és vezetőként képes az elvállalt feladatok határidőben történő megvalósításra. Másrészt a beosztottak nyugodtak lehetnek abban, hogy a vezetőjük, csak reálisan megvalósítható feladatokat vállal el. Az egész rendszer záróköve az, hogy végül is mi az a konkrét szakmai és pszichológiai realitás, amit mindenki elfogad. Másképp fogalmazva, az eredeti (egy adott kiindulási helyzet) állapothoz képest mekkora fejlődési pálya írható le? Meddig terhelhető egy rendszer?

A saját vezető vállalás, tehát azon feladatok meghatározása és elvégzése, amelyek a csapatot egy folyamatos fejlesztésre késztetik, és amelyek elvégzése oda vezet, hogy mindenki megítélése az lesz, hogy a terhelés még fokozható, a csapat egyre ütőképesebb.

A szolgáltatás lényege, hogy sok esetben, részben a piaci harcnak, részben pedig a végső döntéshozó bizonytalanságának köszönhetően egy-egy vállalás nem a reális megvalósítható szint szerint születik. Ugyanakkor, ez mégiscsak egy nagy lehetőség arra, hogy a csapat egy bizonyos idő alatt elérje ezt a szintet, sört meg is haladja azt. Az alapvető kérdés, az, hogy egy szolgáltatásvezetőnek milyen vállalásokat kell tenni, hogy ebben a folyamatban kovász legyen?

Erre van egy jó kis kérdőívem, és ha ezt megfelelően kitölti valaki, akkor máris közelebb kerül önmagához, mint középvezető, és ugyanakkor tisztán fogja látni azt is, hogy mi szükséges ahhoz, hogy a folyamatok nem legyenek akadályoztatva. A tréning neve KATANA EDZŐTÁBOR, aminek az elnevezése kapcsán van egy felületes és egy mélyebb értelmezése. Az edzőtábor nyilvánvalóan a tréning, de az edzés, az egyben egy az acél hőkezelési technikája, ami túl azon, hogy milyen az anyag összetétele, az eljárással képes megváltoztatni annak fizikai tulajdonságait. A hőkezelés, ugyanazt az anyagot lágyabbá vagy keményebbé teheti, a kérdés az, hogy mikor, hol, pontosan mire van szükségünk.

A saját vállalás az anyag összeállítása és ennek finomhangolása, a csapatfejlesztés során.

A tréning alapvetően a most megjelent „Tisztítás-technológiai Szolgáltatásvezető” könyv alapján zajlok, de van egy plusz anyag is, ami csak a tréning kapcsán érhető el, és ami olyan összekötő elemeket tartalmaz, ami olvasva nem, egy tréning során nagyon komoly felismeréseket eredményezhet.