Az első tananyagegység a képzésben 8 óra elméletet jelent és három fejezetből áll: I. a tisztás-technológiai szolgáltatás definíciója, annak 12 kulcsfogalma és azok magyarázatai; II. A tisztaság, mint területi jellemző és annak mérésének lehetőségei, vagyis a tisztasági szintek és azok alapvető megközelítése; III. A tisztaságot megvalósító szakemberek szükséges kompetenciája, az Intézménytakarító szinten.

Ezt a tananyagegységet azért nevezzem szakmai integrációnak, mert a szakember jelölt itt tudja meg pontosan, hogy mi is ez a szakma valójában. A definíció a teljes szakmára vonatkozik, de azt követően már csak az a fő szempont, hogy mi lehet majd a feladata Intézménytakarító szinten. Nagy kérdés, hogy miképpen lehet majd mérni az eredményességét, és mit kell tudni, milyen készségek és képességek kellenek ahhoz, hogy ebben a szakmában sikeres legyen. Bizonyos értelemben ez a tananyagegység egy sztenderd arra vonatkozóan, hogy hol húzzuk meg a szakma e hierarchiai szintjének határait.

A második tananyagegység egy témakört kezel és a képzés során 4 óra elméletet jelent. A takarítási szolgáltatás, ma még meghatározóan részben emberi teljesítmény. Bizalmi jellege meghatározó abból a szempontból, hogy kit engedünk be a területünkre és mit várunk el tőle, hogyan viselkedjen, azon kívül, hogy közben tisztaságot „varázsol”. Ha ezt a viselkedési attitűdöt nem kapja meg a megrendelő, annak a kockázatát nevezzük másodlagos kockázatnak. Ennek rendkívül nagy jelentősége van és lesz a jövő szolgáltatásaiban.

Ezt a tananyagegységet azért nevezem társadalmi integrációnak, mert ebben határozzuk meg a viselkedési kereteket. Az átlagember társadalmi integrációjának sikeressége alapvetően azon múlik, hogy betartja-e azokat a viselkedési normákat, amelyeket a társadalom meghatározott az együttélés szempontjából. Vagyis a személy mennyire tette saját realitásává az otthoni és a különböző intézményekben (óvoda, iskola) megfogalmazódó mi „illik” és mi „nem illik” irányelveket. Amikor pedig bekerül egy munkahelyre, egy munkaközösségbe, akkor integrációjának komoly gátja lehet, ha öt még külön nevelni is kell. Amikor egy ember egy külső szolgáltató alkalmazottja, akkor még van egy plusz csavar is a rendszerben, ugyanis ilyen esetekben a tolerancia sokkal kisebb. Úgy is fogalmazhatunk, hogy ilyen esetben annak a pontos tudása, hogy mi „illik” és mi „nem illik”, szerves része a szolgáltatás minőségének.

A harmadik tananyagegység a képzésben 12 óra elméletet jelent és 4 fejezetre tagolóik: I. Alkalmazott kémia és fizika (Az anyag és az univerzum, az anyag kémiai és fizikai jellemzői alapszinten és a takarításban használt anyagok szintjén); II. Alkalmazott mikrobiológia/higiénia (Betekintés a mikroszkopikus világba és e világ reánk leselkedő veszélyei); III. Alkalmazott mértan (Alapvető mértan); IV. Technológiai fegyelem (A tisztítás-technológiai tudományának alapjai). 

Azért neveztem el alkalmazott tudományoknak, mert ide csoportosítottam minden, ami felidézi az iskolás éveket. Erőteljesen hiszek abban, hogy ezek az ismeretek fontosak és sokat segítenek majd abban, hogy a szakma bizonyos összefüggéseit megértsük. Nem akarom a közművelődési tananyagot újra átvenni, csak dióhéjban átszaladunk minden olyan fontos szemponton, amire aztán magyarázatként később hivatkozni tudunk. Meg hát, aztán aki 30 – 40 éve tanulta, az nem is pontosan ezt, és nem is így tanulta még (én sem). A világlátásunk folyamatosan fejlődik.

Az Intézménytakarító munkakörnyezete tananyagegység a képzésben 8 óra elmélet és 4 óra gyakorlat. A tananyagegység fejezetei I. a takarítandó felületek; II. a szennyeződések és III. a munkaterv környezet illetve nem utolsó sorban IV. a biztonságos és fenntartható munkakörnyezet. Utóbbi magába foglalja az ergonómia, a munkavédelem, tűzvédelem és környezetvédelem alapjait. Ezeket ebben a könyvben olyan mértékig tárgyalom, ami alapvető elvárás az Intézménytakarító számára. Ebben a tananyag egységben ízelítőt kapunk majd abból, hogy bizonyos dolgok megtanulásához nem elég az elmélet. Ezért a felületeknél és a szennyeződéseknél beiktattam 2 – 2 óra gyakorlatot is. Ez azért fontos, mert ezekről nem elég csak előadást hallgatni vannak olyan dolgok is, amit meg kell tapasztalni, fogni, tapogatni.

Az előkészületek és nagyságrendektananyagegységben kezdődik meg a valódi tanulási munka. Minden, amiről tanulunk, azt ki is próbáljuk a gyakorlatban és mindig úgy tűnik, hogy a 44 óra gyakorlat még kevés is. Ebben az egységben a munka megkezdése elönti, előkészítést taglaljuk. Részletesen áttekintjük a tisztítószereket, elsősorban azokat, amikkel az intézménytakarító dolgozik, és majd minden szinten, az annak a szintnek a kezelőszereit fogom tárgyalni. Ehhez a témához szorosan hozzátartozik a hígítás tudománya is, ami már ezen a szinten elvárás. Ezt követően jönnek a számítási feladatok. A gyakorlat több mint fele a tisztítószerek átlátására és hígítás kérdéskörére megy el, tehát ne aggódjon senki, ha elsőre a hígítás tudományát nem érti. Az intézménytakarító szintjén, ebben a tananyagegységben négy féle számítási feladattal fogunk foglalkozni: százalékszámítás, oldatnorma számítás és időnorma számítás illetve alapterület számítás. Erre is szánok bőven gyakorlatot két 8 órás napot biztos.

Ezzel elérkeztünk az utolsó tananyagegységhez: technológia, technika és eredmények. Itt öt fejezetben felsorolásra és leírásra kerül minden eljárás és technológia, amiben az intézménytakarító kompetens kell, hogy legyen. Ez egy erősen gyakorlatorientált tananyagegység (8 óra elmélet és 72 óra gyakorlat). A tanfolyam során ez szinte tiszta gyakorlat, ami meg nem az le van írva, bárki elolvashatja.

A könyv jelenleg 220 oldal A4, akit ez mélyebben érdekel.