I. Kérdésem
Semmi nem pontosan az, aminek látszik, és ami még veszélyesebb, hogy pont nem az, aminek látni akarjuk. Nem tudom, hogy miért bízunk abban, hogy nem hozzáértő és erőszakos emberek jó döntéseket tudnak hozni, olyan témákban, amik nagy hozzáértést, empátiát és finom szakmai hangolást igényelnek?
Izgalmas és várva várt karantén mentes hajnal köszöntött ránk. Ami rendkívül jó érzés, ugyanakkor van 10 megválaszolatlan szakmapolitikai kérdésünk, amire a két hónap alatt nem jutott idő, mert mindenki azzal volt elfoglalva, hogy hamarosan nem lesz semmi foglaltsága. A kérdések tehát ott vannak mindenhol és olyanok, mint Indiában a szent tehenek. Ott vannak, útban vannak, csak szarnak mindenfelé úton, útfélen, semmi hasznuk sincs, látványnak is borzasztóak, de nem mer senki hozzájuk nyúlni és a jó szándékkal kikövezett, a békésnek értelmezett út a pokolba visz.
A kérdések persze makacs jószágok és nem hagyják magukat eltaposni, újra és újra kidugják fejecskéjüket a sárból és birizgálják lelkiismeretünket. Mert, hogy ebben az esetben a kisördög még pozitív gondolat is lehetne! Nem tudom, hány kérdéssel tudunk szembesülni egy nap, de nagyon valószínű, hogy ha most mid a tízet feltenném, sokat súlyos tudat károsodást szenvednétek. Ezért csak az elsőt teszem fel!
Felismerésbomba: ha a mezőgazdaság csak és kizárólag piaci alapon működne, már éhen haltunk volna. Ugyanis ha egyik évben úgy alakult volna, hogy kevés kukorica termett és az ára az égbe ment, akkor jövőre mindenki (kis túlzással) kukoricát ültetett volna és a kukorica ára fillérekre ment volna le és akkor minden gazda csökbe menne.
Következtetés: Tehát fontos szempont lehet, hogy az árakat ne pusztán a kereslet és a kínálat alakítsa és a piacra tervezett termékek összetétele sem pusztán csak a gazdasági szereplők döntése legyen, hanem valamilyen nagyobb szabályozó rendszerre is szükség van. Ezek olyan szabályozó rendszereket, amelyek nélkül egy terület nem tudna működni. Mert mi lenne, ha nem lenne szabvány a csavarokról és mindenki olyant gyártana, amilyen éppen sikerül, vagy amit egy átmulatott éjszaka után lázas elmével elképzel? Vagy amikor tankolás az autódba, nem tudnád, hogy éppen mit ad az adott kút, merthogy nincs is felcímkézve. Ja, és hány sportoló halna hirtelen halált akkor, ha egyáltalán nem volnának doppingvizsgálatok?
A kérdés tehát így hangzik: Miért gondoljuk azt, hogy a takarító szektor hosszútávon és egészségesen tud működni szabványok nélkül?
A kérdést itt megválaszolhatod, és holnap jön a következő. 10 nap alatt vég megyünk minden témakörön és remélhetőleg jönnek majd válaszok is. Itt arra gondolok, hogy ezek nem önigazolások lesznek, hanem konkrét felvetések, célmegfogalmazások, eszközfelajánlások és ilyenek. Szóval csupa olyan dolog, ami majd előre visz és nem hátra.