A helyzet rendkívül tanulságos, világviszonylatban, a különböző országok szintjén és takarítás szakmailag is. Az események még folytatódnak, de lehet, hogy szükség egy társadalmi felismerésre is. Mert ebben az esetben az elszigetelődés/távolmaradás a legjobb megoldás.

Nyilván ebben társadalmi, gazdasági kapcsolatrendszerek és beidegződések megakadályoznak, vagy azt hisszük, hogy ezek a valós gátak. Az élet persze nem kell, hogy megálljon, pillanatnyilag át kell, hogy alakuljon. Az is lehet, hogy bizonyos alternatívák hosszútávon is életképesek lesznek.

Amszterdam május 12-15, hatalmas viták és konjunkturális lehetőségek mérlegelése mellett ELHALSZTVA! Ez azt jelenti, hogy a mai rendkívüli intézkedések fenntartásával kapcsolatos spekuláció reálisan számolhat azzal, hogy az áprilisunk és májusunk rámegy erre a helyzetre, viszont az életünk nem.

A megoldás nyilván az lenne, ha le tudnánk állítani az életet két vagy három hétre. Ha képesek lennénk arra a világméretű logisztikai bravúrra, minden 2 fősnél nagyobb munka-, szállás-, vendéglátó- és szórakozóhelyet kiürítsünk és ott egy fertőtlenítő takarítást elrendeljünk. Eközben az emberek otthon csücsülnének és interneten rendelnének bármit, ami raktáron van. Tehát leállna minden gyártás is. A társadalom egy része pihenne! A rendfenntartás, az energiaszektor, a távközlés, az egészségügy, a távképzés és a szórakoztatóipar (interneten), a takarítók és a szállítók dolgoznának, ki otthon, ki munkahelyen. Ez alatt kiderülne, hogy ki hordozza a vírust és ki nem. Megfelelő elkülönítéssel pedig a járványnak vége szakadna. Nem lehetetlen forgatókönyv, mert a gazdaság túltermelésben van és ezzel egy időben visszafognánk a pazarlást is, olyan lenne ez, mint egy nagy világböjt. Ennyire egyszerű, csak három hetet kell kibírni.