Történelmi alapok
A takarítás történelme abból a szempontból is érdekes, hogy ez egy olyan téma, amivel nem csak társadalom nem tud mit kezdeni, hanem még a művészek sem. Hatalmas rejtély, hogy miért került be Héraklész 12 munkája közé Augiász király istállóinak kitakarítása, mert a munkák eredetileg azért lettek kitalálva, hogy azokba a félisten belehaljon.
A sztori ismert, (részletesen https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9rakl%C3%A9sz) több változata is forgalomba van, de a lényeg, hogy az egyik kritikus feladat. Eredetileg csak 10 feladat volt, de kettőt nem fogadtak el teljesítettnek, ezt és a Neméi oroszlán megölését.
Szóval nagy kérdés, hogy kerülhetett bele az életveszélyes feladatok közé a takarítás is. Valószínű a korabeli mesemondók akartak valami teljesen hétköznapit is bevinni a történetbe, vagy éppen ezzel akarták kifejezni a takarítás társadalmi megítélését. Mindez kb. 3 000 ezer évvel ezelőtt. A történetek szájról, szájra terjedtek és viszonylag későn, csak a római korban írták le. Ezeket a történeteket minden régi görög ismerte, és a hétköznapi emberek szertartásai és világnézete alapjául szolgáltak. Valószínű, tehát, hogy a ma ismert változatok tükrözik a római kor realitásait is.
Nekünk azért fontos Héraklész, mert öt tekintjük az első hivatásos takarítónak – kb. 3 000 éve – Ö volt az első ember, aki pénzt kért a takarításért. Addig és azt követően is, a közületi takarítást rabszolgák végezték. Később aztán felváltották a félig szabad, de röghöz kötött jobbágyok és cselédség is több mint 200 éves evolúción keresztül vált valódi munkavállalóvá. Ebben a megközelítésben Héraklész egyben vállalkozó is volt, és Augiász istállóinak takarításánál szerepet kapott a minőség és a határidő és nem utolsó sorban a megrendelő szubjektív és szánalmas magyarázata, arra vonatkozóan, hogy miért nem fogadja el a kész munkát.
Tehát a történet minden féle szempontból izgalmas, és meg kell találni a kórnak megfelelő kezelési technikákat.
