Nehéz jól leírni, hogy mi most a valós helyzet. Nehéz, mert a puszta valóság elkeseríthető lehet, viszont azt gondolom, hogy azért kell, jól leírni, mert az inspiráló lehet, sőt akkor van jól leírva, ha az inspiráló és tettre késztet.

Tehát mi is a helyzet lényegében?

Nincs szó, ami ezt kifejezné. Nincs nyomdafestéket tűrő szó, ami ezt kifejezné. Ugyanakkor értelmetlen is lenne ezt leírni, mert az senkit nem inspirálna. Ezzel párhuzamosan azért mégis csak fontos lenne egy objektív helyzetkép, mert sokan vannak olyanok is, akiket, elvaktit a „szembe fény” és valójában abszolút nem látják a valóságot. Tehát a helyzet, amit érzékelnek abszolút nem sarkalja őket semmire. Ismerős?

Van egy viszonylag szűken értelmezhető múlt, van egy több szempontból is megítélhető jelen és van egy szerteágazó lehetőségeket kínáló jövő.

Az a bizonyos múlt

A takarítás soha nem volt társadalmilag elismert. Azok, akik rabszolgaként/jobbágyként/cselédként „hivatásszerűen” űzték soha nem tettek semmit, annak érdekében, hogy ez változzon. Vannak legendák/mítoszok és talán néhány hős is, amik meghatározhatnák a közösségi tudatot, de ezek széles körökben nem ismertek. Tehát soha nem volt szakmai tudat, nem volt közösség és nem volt alap, ami egyáltalán okot adott volna, bármilyen a társadalom megítélést megváltoztató cselekedetre. Tehát a pálya szabad, úttörők és hősök lehetnénk. Inspiráló?

A zavaros jelen

A vadkapitalizmus dzsungelében van két egymással szembenálló csoport. Ugyanakkor egyiket sem a közösségtudat/a közösséghez tartozás vezérli, mert annak olyan kegyetlenül negatív a társadalmi megítélése, hogy még az is elzárkózik tőle, aki ebből él. Tehát a fő vezérlő el a napi túlélés. Nincs koncepció, nincs stratégia, nincsenek célok, sőt ezek egyenesen szitokszavak. A viszont van, az az erőfölénnyel való visszaélés és az irracionális ellenállás mindez a túlélés súlyos morális alapjain áll. Tehát van egy borzasztó helyzet, viszont van igény a normalitásra is. Ha van igény, akkor már csak az a kérdés, születhet-e követhető cél és ébredhet ez irányban felelősség vállalás? Ha igen biztos lesz változás. Tehát a pálya szabad, úttörők és hősök lehetnénk. Inspiráló?

A sok lehetőségű jövő

A munkaadói kör azt gondolja, hogy azzal, hogy arról beszél, hogy nincs szabad és megfelelő munkaerő ez bármiféle megoldást jelent majd. Ez tény, de sokkal tanulságosabb lenne arról beszélni, hogy mi vezetett ide. Mondjam?

1. A helytelen alkalmazói attitűd, ami során a takarítókat rabszolgának nézték és évtizedekig emberség szempontjából kétes és nem utolsó sorban fél- vagy teljesen illegális formában foglalkozatták. Akinek nem inge ne vegye magára!
2. A helytelen vállalkozói attitűd, ami semmit nem tett azért, hogy a társadalom más szemmel nézzen a takarítási szolgáltatásra, sőt éppen kihasználta a helyzetet és minden esetben ezzel operált és mesterségesen tartotta alacsonyan a vállalási árakat. Akinek nem inge ne vegye magára!
3. Senki nem gondolta, hogy majd a gazdaság olyan mértékben fejlődik és úgy alakul, hogy a takarító szektornak versenyezni kell majd a munkaerőért. Mivel ezt senki nem gondolta, semmit nem tett azért, hogy a tevékenység szakma legyen, polgárilag elismert és vonzó. Akinek nem inge ne vegye magára! Tehát ebben a versenyben mindenen túl is vesztésre állunk.

Ugyanakkor igazán az lenne hasznos és előremutató, ha arról gondolkodnánk és beszélnénk, hogy miképpen változhat meg a helyzet. Helyesebben miképpen változtathatjuk meg ez a helyzetet. Ez már lényegesebben nehezebb, mint panaszkodni a nagyvilágba és várni, hogy majd a nagyobb állami figyelem változtat ezen a helyzeten. Tehát a pálya szabad, úttörők és hősök lehetnénk. Inspiráló?