Változások jönnek
A közbeszerzési törvény és annak polipszerű bekúszása a piaci szféra egyes részeibe, a minőség látszólagos előtérbe kerülése, legalábbis tetten érhető jogalkotói szándékként egy teljesen új helyzetet generál a takarítóiparban is. Azonban ez egyszerre jelentheti a menybe menetelt és a poklok sötét bugyrait is, mert, hogy mi számít majd szakmainak és mi nem azt nem tudjuk, hogy mi szerint dől majd el.
A közbeszerzési törvény nem az egyetlen, ami most változik. Az egész világon megállíthatatlanul seper végig egy újfajta gondolkodás. A világ megkezdte az átalakulást, amit az kényszerít ki, hogy az eddig felépült rendszer már nem tartható, az emberek nem fogadják azt el. A globalizáció nem csak a termékek és a tőke szabad áramlását teremtette meg, hanem az információét is, és a ma a földön élők több mint 40%-a internetezik.
Ez döbbenetes és azt jelenti, hogy több mint 3 milliárd ember elvileg össze van kapcsolva és hogy ez mennyire igaz, a legnagyobb döbbenet az, hogy ezek fele a mobilján internetezik. Tehát ez tényleg valami olyasmi, amit 10 évvel ezelőtt nem is tudtunk volna elképzelni.
Mindezek következtében az emberek lélekben már fellázadtak. Előnybe részesítik a szociális médiát és hátrányba szorítják a manipulált és manipuláló sajtót, egyszerűen más világot akarnak, más világról álmodnak. Ami pedig még döbbenetesebb, hogy ez az „új” társadalom, már a törvényeket is másképpen látja és ennek köszönhetően olyan cégek, mint AirbnB vagy az ÜBER akik a törvényesség határán vagy éppen a törvénytelenségben vagy finomabban a fogalmazva a joghézagokat kihasználva terjedtek el a világban, egyre sikeresebbek. Ezt tetézi, hogy politika is tehetetlen, csak sodródik az árral. Valószínű, hogy következő években ezek a rendszerek finomodni fognak, de a paradigmákat felforgató állapot nem szűnik meg, a világ elkezdett átalakulni.
A változások itt vannak!
Na de pontosan miben változik a világ?
A változás lényege, hogy az emberek, eddig még soha ne tapasztalt vehemensséggel próbálják megvalósítani önmagukat. Az évtizedek óta folyó pozitív gondolkodást célzó tanítások kezdik meghozni a gyümölcsüket. Csak az az érdekes, hogy ezek a tanítások abból indultak ki, hogy az emberek csak nagyon kis százaléka fogékony erre és teljesen más helyzet kezd kibontakozni, amikor ez a fogékonyság hirtelen megduplázódik vagy megtriplázódik.
A média döbbenten számol be, hogy a menekülteknél/migránsoknál technikai eszközök vannak és internetet használnak. Fontos számukra az áramellátás és a wifi sávszélessége. Aki ezen megdöbben, az azt hiszi, hogy ma is az van mind a második világháborúban. Nem a mai világ értékrendjei eltolódtak és kezd kibontakozni egy új helyzet, amiben egy adott specifikus információnak sokkal nagyobb szerepe van, mint azt gondolnánk.
Yuval Noah Harari azt mondja, hogy a Homo sapiens versenyelőnye az volt minden más fajjal szemben, hogy manipulálható volt mesékkel, történetekkel, hittel és eszmékkel. Ez tette sikeressé a fajt és ez juttatott el ide, a jelenlegi szakadék szélére. Harari professzor nem fejti ki bőven, de nyilván a helyzet felvett egy nagy és izgalmas kérdést, kik voltak azok, akik a meséket kitalálták és miért? A háttérben pedig ott a változás és ma már az látszik, hogy az emberek egy része, már csak a saját meséjében hisz és szkeptikus minden manipulációra. Nyilván egyelőre csak kis része, (nem tudjuk pontosan) mert azért azt látjuk, hogy gerjesztett vallási háborúk még mindig vannak és a reklámoknak is hatalmas erejük van még mindig, de azok száma is nagyon nő, akik nem hisznek már ezekben a sztorikban.
Mi a te saját sztorid?
Mindenkinek más „szemüvege” van és a világot másképpen látja, érzékeli. Ezért ahány ember, annyi világ veszi körül és arra annyiféle képen reagál. Ez természetesen akkor van, ha ezt az embert nem manipulálják, és nem cserélik le a „szemüvegét”. Persze ez nem annyira egyszerű, mert ez a „szemüveg” nem egy konkrét fizikai tárgy, amit levesszenek vagy feltesznek, hanem adott esetben egyszerre több is lehet az ember szemén.
Vagyis az, hogy miképpen látjuk a világot, az az eddigi élünkből és szocializációnkból fakad. Nyilván lehet egy vagy több pont az életünkbe, amikor nagyot lépünk a tudatosság felé, de a paradigmákból rendkívül nehéz kitörni. A paradigma az a kialakult látás, érzékelésmód és természetes reakciók, amit a sajátunknak gondolunk. Lehet, hogy néha találkozunk ennek a cáfolatával és ilyenkor korrigálunk egy kicsit, de az egészet soha nem vagyunk képesek eldobni. Amiben hiszünk az bennünk nagyon lassan alakul, viszont nem tudjuk, hogy más mennyire fogékony rá és, hogy az Ö paradigmái honnan, hova fejlődhetnek. Nézd meg a Kevin Costner főszereplésével készült Postás című filmet.
Na, ebben a kontextusban kell átgondolni, hogy mi a mindenkori vevő realitása. Illetve mi lehet az a business modell, ami a mindenki számára megnyugvást jelent a minőség és csereviszonyok szempontjából. Tehát mindenki nyer!
A vevő igényeinek központjába beletaláló megoldás, üzleti modell éppen azért lehet sikeres, mert megfelelő választ tud adni egy olyan helyzetre, ami eddig nem volt és a fősodorban már el terjedt az a nézet, hogy a jelenlegi válaszoknál nincs is jobb. Pedig a megrendelő kisagyában a kielégítettel igény ott rág folyamatosan! Az Über, Airbnb vagy a Helpling lehet, hogy a legalitás határán van, sőt talán illegális is, de kielégít egy olyan természetes igényt, amit a fősodor nem. A vicces az, hogy az úgynevezett „legendás szolgáltatás” nem azért nem jön létre, mert a vállalkozót a törvények gúzsba kötik, hanem azért mert a „klasszikus vállalkozó” nem gondolkodik el mélyen a megrendelő igényein, egyszerűen nincs meg benne a kellő empátia és alázat.
Ezért aztán válaszokat kéne adni néhány topábbi izgalmas kérdésre:
- mit utál a megrendelő a hivatásos takarítási szolgáltatásokban?
- mi a különbség két takarító cég között?
- mik azok a garanciák, amelyek visszautasíthatatlanná tesznek egy ajánlatot?