Pénteken este Kolozsváron, egy nagy Romániai takarítási megrendelővel vacsoráztam. Szerinte a takarítás, különösen annak eredménye egy rendkívül fontos kérdés és ezért azt nem is bíztak egy FM fővállalkozóra, hanem maguk választottak ki a takarító céget, és peresze ettől függetlenül most másfél év eltelte után elégedetlenek. A cégvezető azért kérte, hogy találkozzunk, hogy megtudja, hol lehetnek azok gátak, amiért nem tudják elérni az optimális helyzetet.

Az első dolog, hogy nyilvánvaló most csak a felszínt kapartathatjuk. Az viszont fontos, hogy tisztázódott, hogy a szerződésnek nincs egy precíz műszaki melléklete, ami lehetővé tenne egy objektív ellenőrzést ezért az elégedettlenségük valójában egy szubjektív érzet, ami lehet, hogy nem is „igaz”. Emberünk ezt rögtön megértette és mi után dióhéjban végig beszéltük a megújított MATISZ IR01 és 02 irányelveit már sokkal tisztábban látott.

Mind ezektől függetlenül azonban feljött a következő akadály, hogy valójában a leírtakon kívül, mi az, ami még elvárható a takarító cégtől. Persze kérdés, hogy a leírtakon kívül szabad-e vagy értelmes-e még elvárni valami pluszt a takarítócégtől?

Régebben és ma is sok esetben a termék csak egy puszta termék volt. Ma azonban a modern termékértékesítésben, különösen a nagy értékű termékeknél egy csomó termék pluszextra és szolgáltatás is keveredik a termékhez. Tehát nem csak az a kérdés, hogy mennyi a termék, hanem az is, hogy mik azok a szolgáltatások, amely nélkül a termék nem igazán „élvezhető”? Sőt tovább megyek, nem ritka az olyan helyzet, amikor a termék kapcsán csak szolgáltatást veszek, a termék nem is az én tulajdonom és mégis használhatom.

Egy gondolat: mi van akkor, ha a takarítást és állagmegóvást úgy tekintem, mintha a megrendelő valójában berendezési tárgyakhoz jut hozzá és a takarításuk annak a tulajdonlásnak a szerves része? Ehhez semmi más nem kell, csak egy jó lapberendező partner és valamennyi saját tőke vagy egy bank. Utóbbiak ízlés szerint.

Visszatérve a kolozsvári vacsorára a szerződés fontos szempont, de ennél is fontosabb, hogy mi a szolgáltatás alapelgondolása. Ugyanis, ha a padlószőnyeg a megrendelőé, akkor ö dönti el, hogy hányszor takarítja, ha mi szolgáltatjuk, pontosan tudjuk, hányszor kell takarítani és ö sokkal elégedettebb lesz. Talán egy kicsit hasonlít a helyzet a saját gépkocsihoz, amiben akkor cserélünk olajt, amikor akarunk, míg a flottaautónál akkor cserélnek, amikor kell.

Csavarjunk még egyet a helyzeten

A takarító cég találkozik a megrendelővel és megállapodnak abban, hogy a megrendelőnek az a terve, hogy a berendezés egészét vagy egy részét 5 év múlva kívánja lecserélni. A takarítócég szerződés szerint azonnal megveszi ezeket a berendezéseket 1 Forintért, az 5 éves opcióval, majd ad egy bérleti ajánlatot a megrendelőnek tisztítással és karbantartással. 5 év után, ha jól számolt van valamilyen vagyona, amit majd máshól még felhasználhat. Tudjuk, hogy nagyon sok féle igény van a piacon, bármi lehet érdekes bárkinek, csak meg kell találni. De hát erre van az internet.

Következtetés

A jövő potenciálja a koktélokban és a szinergiában van. A koktél összetevőinek, egyenkénti árának összessége minden esetben kisebb, mint a koktél értéke. Vagyis megjelenik a hozzáadott érték és ezzel együtt a legendás szolgáltatás. Tehát nem ragadjuk le ennél a példánál, nézzük, meg miképpen foglalkoztathatjuk az embereket, mik azok a tevékenységek, amik beleférnek egy szolgáltató profiljába és tegyük értékesebbé őket. Erre is van egy konkrét ötletem, akit érdekel, hívjon telefonon.