Továbbra is kritikus kérdés az időnorma
Annak jobban örülnék, ha mindig az adott cikkhez fűznétek a kommentárt és nem úgy általában kapnék egy levelet. Természetesen mindegyiket ettől függetlenül megválaszolom, viszont fontos lenne azt is látni mindenkinek, akit érdekel, hogy mi alapján áll össze a mondanivaló.
Alapvető állítások az időnormával kapcsolatban
Ha vitát szeretnénk nyitni arról, hogy végül is mi a jó vagy helyes norma, akkor legelőször tisztázni kéne, hogy egyetértünk-e néhány logikai összefüggéssel.
1) A Gyakorlati készség lényege, hogy mindenki, aki a szakmában és többé kevésbé szakember vagy szakember felügyelete alatt dolgozik a végrehajtást követően kéne, hogy rögzítse, neki személyesen mennyi időbe került (hatékonyság vizsgálat). Rendkívül fontos szempont, hogy a rögzítés csak a helyesen végrehajtott eljárásokra vonatkozik. A többi szakmai szempontból nem érdekes. Na, de ki tudja, hogy mi a helyes eljárás a nyirkos feltörlés vagy a nedves felmosás vonatkozásában?
2) Amikor időnormáról beszélünk fontos megkülönböztetni a tárgyi és a tétel normát. A tárgyi norma mindig egy adott eljárásra vagy technológiára vonatkozik, aminél nincsenek különös körülmények. Vagyis egy nyirkos feltörlés esetén szinte mindegy, hogy azt egy iroda PVC felületén vagy egy szálóda márványpadlóján hajtjuk végre. Ezért ennek a normaideje egy konkrétan megadott eszközzel szűk határok között mozog. Továbbá ha az 1. pont igaz, akkor azt mindenki pontosan tudja, hogy nyirkos feltörlésnél, például 40 cm-es lapos-mop alkalmazásával ö maga mire képes. Természetesen itt is igaz, hogy csak az számít, ha helyesen van végrehajtva. A tételnorma ennél egy kicsit bonyolultabb és itt már nagy jelentősége van a körülményeknek és a peremfeltételeknek is. A tételnorma azt jelenti, hogy adott körülmények között, egy adott területen, egy meghatározott idő alatt egy vagy több eljárás, vagy technológiát kell végrehajtani. A tételnormát tervezzük, a hálóterv segítségével, és nyilván itt is él a hatékonysági vizsgálat, vagyis mennyire volt jó az a terv. Tehát itt a tapasztalatnak rendkívül nagy jelentősége van és az, hogy a tervezés során, az illető milyen tárgyi normákkal számolt, az sok minden elárul arról, hogy szakmailag hol tart az illető.
3) Az időnorma mértékegysége a m2/óra
4) Ha tárgyi normákat a szakma elvileg ismeri, akkor miért kell azokat leírni? A nemzetközileg elfogadott rendszer szerint azért kell leírni, hogy egy egyértelmű teljesítményszintet meghatározzanak, amit senki nem tud túltejesíteni. Vagyis általában a szakmai szervezetek olyan magas tárgyi normát adnak meg, amit a legtöbb takarító cég meg sem tud közelíteni. Ennek lényege, hogy ez egyértelmű indokot szolgáltasson, amikor egy olyan céget kizárnak, aki a megadott normákkal száll versenybe. Tehát a tárgyi normák nem azért vannak, hogy a hozzá nem értők egy íróasztal mögött azzal számoljanak, azok csak egy felső limitet jelölnek meg.
Tehát, ha vitát indítunk, akkor először is az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy minden vita előtt tisztázzuk azt, hogy az illető, az előbbiekkel egyet ért vagy sem, és ha nem melyikkel és miért.
Elhangzott kérdésként, hogy van-e értelme a normaversenynek. Szerintem van, de csak akkor, ha elegendő cég jelentkezik rá és tényleg valódi verseny van. Az előbbiek tükrében, akkor olyan eredmény születik, amiről tudjuk, hogy senki nem tudja azt megvalósítani a szolgáltatási körülmények között. Tehát tudjuk, hogy az illető cég hazudik.
Ha valakit komolyan érdekel a tervezés (Főtábla/Hálóterv, Munkaterv, Munkalap, Belső tanúsítvány, Teljesítési igazolás), akkor jelentkezzen a februárban induló TISZTASÁGTERVEZŐ 2 napos tréningemre. Jelentkezés itt!
Januárban két rendezvényt is szervezek:
