A szakma 3 000 cégből áll. Ezeknek kb., nem tudjuk pontosan, de durván 2500 tulajdonosuk lehet. Nagy kérdés, az hogy nekik milyen információs csatornáik vannak?

Második izgalmas kérdés, hogy Ők mennyire gondolják komolyan, hogy a takarítás egy olyan szakma, amit jól meg kell tanulni és aztán fontos szakmapolitikai kérdések is vannak, nem beszélve az időszerű szabályozásokról.

Visszatérve az információs csatornákra. A régi honlapon kiment 1200 címre hírlevél és az honlap találata napi 50 és 100 között volt. Az új honlapra regisztrálni kellet, 125 ember regisztrált és az új honlap találata napi 50 – 100 között van.

Tehát 800 – 1000 ember megkapta a hírlevelet és nem olvasta el az információt. Ma 125 ember kapja a meg a hírlevelet és 80% reagál. Ezért megérte új honlapot csinálni.

Most jön a lényegi kérdés: ha akarunk egy ilyen parlamentet, akkor hogyan érjük el a „süketeket” és a „vakokat”? Ugyanis bármilyen passzívak mégiscsak a szakma részei és a véleményük abból a szempontból meghatározó lehet, hogy meghatározó részei a piacnak.

Az első dolog, hogy a napokban a TisztaTérTechnológia magazin kiment a Zsuzsa által ismert minden takarító céghez. Az alapvető kérdés, hogy hány előfizetés lesz ebből. Az újság egy meghatározó csatorna. Persze ez a része is nehéz ügy, mert éppen tegnap voltam cégnél vezetőnél, aki előfizetője a TTT-nek és az összes tavalyi szám még felbontatlan tasakban ott hevert az asztalán. Így aztán nehéz kommunikálni.

Szóval az internet korlátos az írott sajtó még inkább, de arra nincs pénz, hogy a TV-ben hirdessünk. Mit gondoltok, hogy garantáljuk, hogy az információ mindenkihez eljusson?