Mottó: Igény, szakszerűség, élmény. Ezek kéz a kézben járnak, bármelyiket elhagyva, bármilyen megfontolásból a másik kettő sem valósulhat meg. Az elmúlt 10 évben több mint 600 bejegyzés született ennek szellemében. Szánd rá az időt és TE több leszel.

Szakmai követelmények

Szakmai követelmények
2018.12.18.

Arról alapvetően nincs vita, hogy a három államilag szabályozott szakmai szint határai hol vannak, azonban az egy továbbra is nyitott kérdés, hogy ettől függetlenül bevezet-e a szervezet egy olyan személyi fejlesztési/minősítés rendszert, ami kétség nélkül igazolja is, hogy a szervezetben ezek a kompetenciák ténylegesen is jelen vannak.

Ez praktikusan minimum két kérdést is felvet, egyrészt a duális képzés kérdésköre, másrészt pedig az szakmai szint állami igazolása. Természetesen fontos kérdés az is, hogy a szolgáltató cég megrendelője vagy megrendelői ebben a kérdésben milyen álláspontot képviselnek.

Visszatérve az elsőre alapvető szempont, hogy egy szolgáltató működtessen-e szakképző intézményt vagy nem, működtesse önállóan vagy lépjen együttműködésbe egy intézménnyel. Ez természetesen méret kérdése és a fő szempont, hogy milyen éves létszámokkal számolnak. Ha egy cégvezető komolyan szakmának gondolja a takarítást, akkor 50 fő felett már nyugodtan gondolkodhat abban, hogy hogy évente 10 - 20 Intézménytakarítót illetve Önjáró gépkezelőt és 1 – 2 szakmunkást vizsgáztatnia kell. Ez önmagában még nem indokolja, hogy iskolát kell alapítani, azonban 100 fő körül már fontossá válhat a képzés belső megszervezése, mint szerves része a komplex humán erőforrás menedzsment rendszernek. Ez a rendszer integráltan kell, hogy kezelje az új munkaerő bevonzását, válogatását, fejlesztését, bérezésének és juttatásainak alakulását, szükség szerint leépítését és nem utolsó sorban az utólagos gondozást. Tehát az egész egy nagy komplex rendszer, aminek csak egy szelete az, hogy adott időben a szervezet szakmailag mire képes.

Mindezeknek szoros része az is, hogy a belső elismerési rendszer mennyire támaszkodik az az államilag elismert végzettségekre és ezen kívül milyen minősítési rendszereket vezet be. Ez már nem csak szakmai szint kérdés, hanem a dolgozó belső motivációjának, inspirációjának kérdésköre is. Tehát amikor arról beszélünk, hogy a megrendelő elvár egy bizonyos szakai szintet, akkor az is rendkívül fontos kérdés, hogy az adott csapat attitűdje milyen. Mert utóbbira nem garancia a szakmai szint, az egy másik dimenzió.

Nyilván mindez felveti azt is, hogy bizony technológiák részei-e a rendszernek és a hozzá tartozó gépek, eszközök és kezelőszerek megtalálhatóak a szervezetben, vagyis a szakmai szint másik fontos kiegészítője, hogy a személyzet rendelkezésére áll a szintnek és kornak megfelelő eszközrendszer.

Mindez persze nehéz kérdés, mert a cégek nagy részénél nem folyik tudatos munka azzal kapcsolatban, hogy ki milyen szinten van, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésre, vagy azoknak milyen az állaguk és milyen műszaki szintet képviselnek. Tehát ez egy jól azonosítható holtpont[1].

Akkor hogyan tovább?

A jelen tréning egyik célja az, hogy erről a holtpontról elmozdítsa a céget. Ennek első lépése, hogy kimondjuk, ez egy holtpont és külső beavatkozásra van szükség, hogy lendítsünk egyet a rendszeren. Tehát a szolgáltató nem várhat arra, hogy a megrendelő kultúrája megváltozzon, neki folyamatosan kell fejleszteni. Jó példa a mobiltelefon vagy a gépkocsi. A gyártók nem azért fejlesztenek, mert a megrendelők a nyakukon lógnak és ostromolják őket a fejlesztési ötletekkel és elvárásokkal. A fejlesztést sokkal inkább a látens (felszín alatti) megrendelői igények kielégítésének kényszere a konkurencia lekörözése hajtja. Tehát ha egy takarítócég jellegzetesen mindig csak az aktuális megrendelő, aktuális és kikerülhetetlen igényeinek akar megfelelni akkor marketing szempontból máris befordult egy hosszú zsákutcába.

A vevői igények fejlesztése mindig az eladó dolga, meg kell találnia azokat a látens igényeket, amelyeket gazdaságosan tud kielégíteni és a megrendelő sokkal elégedettebb lesz, mintha nehezen és gazdaságtalanul próbálna spontán megjelenő vevői igényeket kielégíteni. Utóbbiak, jellemzően soha nem sikerülnek a megrendelői elvárások szerint!

 

 

[1] A holtpont egy rendszernek egy olyan állapota, ahonnan külső beavatkozás nélkül nem tud elmozdulni. Holtpont akkor fordulhat elő, amikor a folyamatok egy adott halmazában minden egyes elem leköt néhány erőforrást, és ugyanakkor várakozik is másokra. Ha ilyen esetben a folyamatok egy része olyan erőforrásra várakozik, amelyek mások elfoglaltak, akkor a tevékenységek "megmerevedhetnek". Amennyiben a rendszert nem éri külső beavatkozás vagy a folyamatok nem tudják megváltoztatni saját állapotukat, akkor a rendszer nem tud elmozdulni a holtpontról.

Vissza

Szakanyag megrendelő























A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

COVID-19

A járvány kitőrésekor készült egy tisztítás-technológiai protokoll, amelynek célja az volt, hogy egyértelmű helyzezet teremtsen a piacon. Az elmúlt fél évben a szektor komolyan reagált a helyzetre és ma már tapasztalatok is vannak a legjobb gyakorlat kapcsán.
Mára már mejött a pandémia második hulláma is, és egyre jobban kristályosodik ki, hogy mi lehet a takarító szektor szerepe, ebben a nem mindennapi krizisben. 

Szabályozott piac

Minősített szakmai vezetők

Szakképzési hierarchia

A nem megfelelő takarítási szolgáltatásnak vannak elsődleges, másodlagos és járulékos kockázatai. Ezen kivül a nem megfelelően szabályozott környezet teret ad az olyan cégeknek is, akiknek eszük ágában sincs munkatársaikat biztonságosan és etikusan foglalkoztatni illetve a területnek megfelelő szakmai szintű szolgáltatásokat nyújtani. A megrendelő elégedettség igazolását intézményesíteni kell.
A formálisan is keretek közé szoritott személyi felelősség és az megkövetelt/elsimert szakmai szint,  teremthet olyan helyzezt, amikor a cég nem adhatja fel a szakmaiságot pusztán csak  piaci poziciók megszerzése érdekében. A lajstromba vett szakmai vezetőket kreditrendszerrel össztönözni kell, hogy személyes fejlődésükkel cégszinten és szektor szinten is hozzájáruljanak a szakma fejlesztéshez.
A szakmai hierarchia már készen van, ez életszerű és hasonlatos a fejlet világok rendszereihez, viszont még nem épült be a takarítók gondolkodásába és a társadalom sem tudja mit tegyen vele. A következő lépés a hierarchiai rendszer tartalommal való megtöltése kell legyen, ennek érdekében viszont a hétköznapi takarítót ki kell mozdítani a jelenlegi dermetségéből. Ez egy időben szakmai és személyiségi fejlesztés is.

Minősített végrehajtói állomány

A hivatásos, B2B szolgáltatásokat nyújtó takarítót le kell választani az egyszerű foglalkoztatásoktól. Igenis ki kell mondani, hogy a tiszítás-technológia egy felelős szakma. Cél kell, hogy legyen, hogy egy bizonyos szinten az állomány 100%-a képzett legyen. Ennek megvalósítása a szakmai vezető egyéni felelősége. Ennek pedig nagyon fontos eleme, a pozició törvényi szabályozása, a szervezeti felépéítés erőviszonyainak rendezése.

Szakma-specifikus szolgáltatási szerződés

A takarítási szolgáltatási szerződés akkor számít megfelelőenek és akkor fogja jó keretek közé az együttműködést, ha az megfelelően írja le a takarítandó területet, az elvárt minőségi szinvonalat (annak minden elemének tekintetében) és az elért eredmény igazolási és ellenörzési rendszerét. Belértve ebbe az elszámolási periodusokat és az azokat követő azonnali fizetést. Mindezekhez pedig szorosan hozzátartozik az alkalmazott eljárások és technológiák nemzeti szabványokban való rögzítése.

Szakma-specifikus munkaszrződés

Ahhoz, hogy a takarító valóban és ténylegesen is elsimert, megbecsült és felelős szakember legyen, meg kell, hogy szülessenek a kompetenciákra, készségekre és állandó szakmai fejlődésre épülő teljesítményalapú munkaszerződések. A tisztaságszakmai jövő akkor lesz "kerek", ha a szakmai vezető mellett az állomány minden egyes tagja is képes lesz felelőséget vállalni a szolgáltatási teljesítményért és hatékonyságért.

2020 - 2025 Szakmapolitikai program

Egy 5 éves program, aminek célja összefogni a szakmailag legaktívabb szakembereket és és az alapvető szakmai kommunikációs kérdések megválaszolásával előkészíteni a következő szakmapolitikai lépéseket. A program önfinaszirozó, semmilyen külső támogatást nem kap.
A program négy projektet foglalmagába. Ezek közül a PEL rendszer már 1999-óta működik és annak most egy új formája indult. A másik három projket teljesen új útakat tapaos és ebből a szempontból ez egy nagy kisérlet is.  Az ÉRTELMEZŐ szakmai szótár már régi álom volt. A TÁDÉ hallgatható képzés a Önképző Klub egyik felvetése volt és szintén itt született meg a MEGRENDELŐ KÖNYVE ötlete is.

Egy kattintásra öntől










A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!