Nyilván ugyanakkor ezzel párhuzamosan felmerül az a kérdés is, hogy vajon mekkora annak a kockázata, ha nincs pontos számszerűsíthető bizonyosságunk arról, amit nap, mint nap megvalósítunk.

Tovább megyek, mekkora annak a kockázata, ha megrendelőnek nincs bizonyossága arra nézve, hogy a pénzéért megkapta az elvárt szolgáltatást és, hogy a szolgálója mindent elkövet, hogy a látszólagos teljesítés mellett ne legyenek rejtett kockázatok.

Azt gondolom, mindenki érti, miről beszélünk. Azonban a 100%-os mérés nem valósítható meg, ezért olyan rendszert kell építeni, mely mérései valósan engednek következtetni arra, hogy a dolgok rendben mennek. Ugyanakkor azért vannak olyan területek is ahol a mérés 100%-os lehet és ezeket nem szabad csak azért figyelmen kívül hagynunk, mert ne bízunk a mérést végző személyzetben és kapott eredményekben. Hanem olyan rendszert kell építeni, ami egyértelművé teszi minden résztvevő számára, hogy a mérés felelőssége valós és a rendszer sajátossága szerint a nem megfelelő teljesítés és/vagy teljesítés nem megfelelő igazolása gyorsan (pár órán belül, de legkésőbb 24 óra) ismerté válik. Az ok okozati összefüggés minden esetben egyértelmű és a hiányosságnak, a felelősre nézve azonnal megvan a negatív következménye.

Ezek a szolgáltatás nyújtás biztonságának is, nem csak a minőségének a meghatározó szempontjai.

Mindezeknek megfelelően mindenki, aki felelős egy adott feladatért, azt jelenti, hogy tudja, mit kell csinálnia és tudja azt is, hogy hogyan kell csinálnia. Az magától értetődik, hogy ö a leghitelesebb személy abban, hogy az elvégzés 100% megtörtént. Zárójelben megjegyezendő, hogy itt kritikus kérdés a megrendelő kedvezményezettjeinek attitűdje, nyitottsága/affinitása és nem utolsó sorban érzéke. Mindez azonban ebben a rendszerben még csak az 50%. A másik 50% pedig a végrehajtói átadás/dokumentálás folyamata, ennek a következményeinek következetes kezelése (bérszámfejtés, teljesítési igazolás) és mindezeken felül a statisztikai ellenőrzés eredménye, ami a végső visszaigazolás.

A másik nagyon fontos kérdés, hogy minden újdonság bevezetésének sikere az időzítésben rejlik. Ezért pontosan kell látni azt is, hogy a piac hol tart. Egyrészt ezek is statisztikai adatok, de egy részük a megrendelő szubjektív érzése. Tehát rendkívül fontos, hogy a piacfelmérés valamilyen szinten megvalósuljon. Nyilván egy nagy piackutatás rengeteg forrást igényel és elsőre nem is biztos jó lesz. A jót olyan értelemben értem, hogy ténylegesen hozza azokat az információkat, amik alapján lehet dönteni a megcélzott fejlesztések ütemezéséről.

Ezért én azt az utat választottam, hogy piacra dobok egy jelentést és ennek szubjektív visszajelzéseit kezelem és bizonyos adatok fogadását is megoldom. Ennek megfelelően szeptember folyamán a jelentés első kiegészítése megjelenik. Ezt mindenki ingyen bérmentve megkapja, aki az alapjelentést megvette. A cél az, hogy a visszajelzések, a tapasztalatok, az új adatok és a menetközben megfogalmazódó igények alapján kb. két havonta készül egy-egy kiegészítés. Ez interjúkat is tartalmazni fog. A következő év júniusára pedig készen lesz egy évkönyv.

Mire jó mindez? Hát elöször is felbecsülhetetlen információforrás. Másrész értékesítési segédanyag. Harmadrészt pedig egy olyan anyag, ami pontosan mutatja, hogy a piac hol tart és hol vannak a kitörési lehetőségek. Nyilván egyértelmű, hogy aki ezekről az információkról lemarad az valamiféle hátrányt is szenved majd a piacon.