Munkaterv
Az, hogy mindenki tudja, hogy ki mikor, hol és mit csinál, és milyen eredményre számíthatunk. Ez az alapja az feladat teljesítésének igazolásának és a minőségmérésnek. Ugyanakkor felveti a tervezés és az időnormák fontosságát illetve a takarító személyzet heterogenitását. Vagyis ki felel meg a szolgáltatásra és ki nem?
Munkaterv nélkül nincs objektív árkalkuláció!
Az árverseny „oltárán” feláldozzuk az eredményt. Ha ajánlatkérő biztos akar lenni a szolgáltatás maradéktalan megvalósulásában, akkor sokkal jobban oda kellene figyelni a szakmai alkalmasság igazolására. Ezért nagyon izgalmas kérdés, hogy mik azok a szempontok, amik alkalmasságot igazolnak és melyek, azok, amelyek hozzák azt a többletet, amiért megéri egy kicsit többet fizetni és mégis az ár/érték arány jobb lesz.
A KBT szerint alkalmassági szempontok a következőek lehetnek:
Referencia: jogszabály szabályozza, milyen formában kell megadni, csak az előző három év számít, és nem kell több mint a megpályázott munka. Viszont az, ami felette van, lehet értékelési szempont.
Szakemberek: ezen a téren elég jól állunk, legalábbis ami a szabályozást illeti. Ami még hátra van, hogy a cégek is komolyan vegyék magukat és a megrendelőt és alkalmazzák a feladatnak megfelelő képzettségű személyzetet. Szakképzetlen emberekkel biztos nem lesznek jó eredmények.
A minőség biztosítása: itt megjelenhetnek a tartalmi kérdések és nem elsősorban a tanúsítványokra kell koncentrálni, hanem azokra az intézkedésekre és alkalmazott rendszerre, amivel garantálható a szolgáltatás minősége.
Ellátáslánc-irányítási és ellenőrzési rendszerek: ez is nagyon hajaz az előzőre, de itt inkább a lényeg a folyamaton és a felelősségen van. Nagyon fontos dolog, hogy a takarító cég menedzsmentje hogyan szerveződik, és milyen viszonyokat alakít ki a beszállítókkal és a végrehajtó állománnyal. Itt szerepet kaphat a humán erőforrás menedzsment és a konkrét munkaterv-készítési módszertan.
Második vagy harmadik fél által végzett vizsgálatok: ellenőrzési lehetőségek, vevői audit, tanúsítványok (ISO, stb.
Vezető végzettség vagy képzettség: itt alapvetően azok a személyek kerülnek előtérbe, akik a szolgáltatás tejesítéséért felelősek, vagyis a szolgáltatásvezetők. Ez ma már államilag elismert képzettség.
Környezetvédelmi intézkedések: legnagyobb értéke a tanúsított intézkedéseknek van.
Az éves átlagos statisztikai állomány: izgalmas kérdés, hogy értékesebb-e a saját állomány, mint az alvállalkozó, és ha igen mi a jó, hogy egy nagy, közepes vagy kis céggel áll szemben a megrendelő?
Eszközök: nyilván meghatározza, a szolgáltatás szintjét viszont lehetnek speciális esetek, mikor ezen keresztül mérhető lenne a szolgáltató kreativitása.
Ennek a jelentősége igen nagy, mert ezekből a lehetőségekből kell összeállítani egy olyan rendszert, hogy aki ezt képest tejesíteni, az és csak is kizárólag az a cég szolgáltathat. Tehát ezen az alapon a szakma is meg kell, hogy állapodjon önmagával abban, hogy ezekből mi a fontos és min nem, a fontosak között pedig mi a legfontosabb és az, ami kevésbé.
A szeptembe 30-án szervezett tréning a MUNKATERV témát is érinti. Akit érdekel, itt jelentkezhet.