Mit hoz, és mit visz 2022 (második rész)
Az elmúlt 30 évben a cégek nagyrészt egyéni stratégiákat követtek, és egy részükben nem is tudatosult, hogy valójában mi a helyzet, mik a kulcskérdések és valójában mire kell választ adniuk. Egyesek azért egy kicsit előrelátóbbak voltak: 1998-megalakult a GTE Tiszta tér technológiai osztálya, aztán 1999-ben a MATISZ és legutóbb 2005-ban BKIK Tisztítás-technológiai szakmai osztálya.
Ezek a szervezetek, mint szakmai érdekképviseletek soha nem tudták megszólítani még a piac 5%-át sem. Valójában igazából jelenleg is mindegyik szervezett, ha egyáltalán még működnek, csak a szakma 1%-ának támogatottságát sem élvezik. Mindez természeten ott is tetten érhető, hogy a COVID-19 berobbanása kapcsán egyik sem reagált, nem hallatta a hangját! A MATISZ írt ugyan néhány levelet, ezek is inkább csak pótcselekvésként értelmezhetőek. Amiknek aztán nem is lett semmilyen kézzel fogható eredménye.
Ez így nagyon szomorú, de igaz. Mindezeknek megfelelően aztán felmerül, hogy ha célkijelölés van, akkor mik lehetnek a reális célok?
Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, akkor minimum két féle vállalkozót és legalább két féle munkavállalót különböztethetünk meg. Az arányok az érdekesek és ennek megfelelően a többség vagy a kisebbség elképzelésit lenne célszerű megvalósítani?
Mert a nagy kérdés az, hogy milyen irányba szeretnénk elmenni? Maradunk az általánosan szabályozott piacnál vagy a cél a szakma-specifikusan szabályozott piac lenne?
Akit ez a dolog mélyebben érdekel, január 25-én tartok egy online megbeszélést ennek kapcsán.
