Milyen múlt és milyen jövő?
Aki már olvasta a Szolgáltatásvezető könyvet egy kicsit másképpen fogalmaz, mint eddig. Van itt egy izgalmas kérdés: végül is mit is jelent valóban szolgáltatásvezetőnek lenni? A válaszok egyszerre szerények, objektívek, néha egy kicsit pesszimisták, de ugyanakkor tisztán rajzolódik egy helyzet, ami eddig nem volt realitás senki számára.
Mi történik azokkal, akik elolvassák a Tisztítás-technológiai Szolgáltatásvezető könyvet?
Sok minden, az első azonban az, hogy a beszélgetések egy új síkra terelődtek. Mindennek az alapja, hogy a 6 tananyagegység bevezetése, leginkább a régebben végzett takarítóknak merőben új megközelítés. Mérem azt, hogy ki hogy látja és mivel most párhuzamosan foglalkozom az szakképzetlen intézménytakarító jelöltekkel, és szakmunkás- illetve szolgáltatásvezető jelöltekkel látok egy érdekes helyzetet.
A kritikus kérdés a gondolkodás.
A 6 tananyagegység első két eleme az integráció kérdése. Vékony a határvonal a szakmai és társadalmi integráció között, azonban döbbenetes attitűdváltásokat tapasztalok, azoknál, akik ezt megértették. Elgondolkodtató a különbség.
Az alkalmazott tudományok a szakma mögött lévő végtelen tudás és nincs ma szigorú álláspont arról, hogy ebbel mennyit és milyen mélyen kell ismerni. Itt nyitott a kérdés a vizsga után is. A szakember, ha belátja, hogy ezen a téren is fejlődnie kell, majd magától érdeklődik, és szép lassan fejlődik. Ez alapvetően szakirodalom és lexikális tudás. A megértés majd ott jön, ha ezt össze tudja kötni a napi szakai kihívásokkal. A takarítok, nagy része ezzel nem foglalkozik. Egyelőre.
A munkakörnyezet kérdése is izgalmas elméleti tudás, de ez szorosabban kötődik a gyakorlathoz. Vannak, akiknek fogalmuk sincs a helyzetről, van a veszélyes feltudás és a magabiztos tévesztés illetve vannak a profik. A mai arányok borzasztóak, de azt hiszem, hogy ezt a szolgáltatásvezetőknek kell „megfogni” és megváltoztatni.
Az előkészítések és a nagyságrendek a végrehajtási szinteken maximum technológiai szintűek, a szolgáltatásvezetőnél ez már szolgáltatásszintű. Itt lép be a szolgáltatástervezés, ami fiatalabb és ismeretlenebb szakmai fogalom, mint maga a takarítás. A társadalom nem is érti, hogy miért és milyen formában van rá szükség. Ez a FŐTÁBLA és az ALTÁBLÁK világa.
Mindezek után jön az eredmények kérdéskör. A végrehajtói szinteken ez a technika és technológia, de a szolgáltatási szinten már csak a minőségmérés a kérdés. Ez tényleg nagy kérdés, mert a szolgáltatás igazolása eddig, ha nem is ismeretlen fogalom volt, de minden esetre nem igazán volt fontos és meghatározó. A jövő úgy néz ki, hogy egyre nagyobb hangsúlyt kap a belső minőség-ellenőrzés és a hitelt érdemlő igazolás a megrendelő felé. Az eddigi modell az volt, hogy a vevő belenyugodott abba, hogy a minőség egyenesen arányos, az általa kifejtett ellenőrzéssel. Hát ez kezd kimenni a divatból, a szolgáltatás minőségének igazolása egyre inkább versenyképességi helyzet lesz.
Egyre jobb beszélgetések zajlanak ahol nem a vita a domináns, hanem a megoldások keresése. Sok féle megoldás fogalmazódik meg, de azt tisztán kell látni, hogy melyik egyéni-, cég- és szektor szintű. Ezekkel kapcsolatos ráhatás is nyilván különböző, de az ezzel kapcsolatos tudatosság a meghatározó. Olvasd a könyvet és beszélgessünk. Nem akarlak meggyőzni semmiről csak a saját felismeréseid jelentőségéről. Ha ez megvan, akkor semmi más nem cél, csak a felismerések begyűjtése. Aztán majd ezek hatására meghozód a saját döntéseidet.
Én ma azt látom, hogy a Tisztítás-technológiai Szolgáltatásvezető könyv olvasását követően már szinte mindenki elkezdett másképpen fogalmazni. A KATANA tréning pedig ennek a koronája, két nap - négy hónap versenyelőny.