Közel a célegyenes
Nem egészen két hét van még a Tisztítás-technológiai Akadémia I. rendezvényig és iszonyatos információ mennyiség kering az éterben. Nyilván én is csak darabokban adtam infókat és közben újabb és újabb kérdések jöttek és meg mondom őszintén az anyag még most sem végleges, mert a felvetések újabb és újabb ötleteket adtak.
Ami viszont már most biztos.
1) A rendezvény meg lesz tartva, mert átléptük a kritikus jelentkezési létszámot.
2) A tematika lényegesen nem változik, itt ott néhány kiegészítés bekerül, és néhány helyen sorrend változás lesz. A végleges tematika pénteken kikerül a honlapra.
3) A cél az, hogy még 5 rendezvény jöjjön létre, különböző tematikával, aminek a végén előállhat a sokat emlegetett „legendás szolgáltatás”. Az AKADÉMIA CÉLJA tehát ez.
Azt gondolom, hogy a jelenlegi humán erőforrás krízis nem pusztán bér kérdés és nem is rendezhető pusztán pénzzel. Az első akadémiai nap éppen erről szól, hogy milyen események voltak a rendszerváltás első évtizedében, miként csúszott félre a rendszer, de ugyanakkor milyen örökségeket hozunk a még régebbi múltból. Erre épül rá az, amit elértünk az elmúlt 20 évben. Sajnos ez most még nagyon kevés ahhoz, hogy a jelenlévő krízist megoldjuk.
Két nagy üzleti koncepció stratégia ismert ma. Az egyik a „lehető legalacsonyabb költségen való üzemelés” és a másik pedig a „lehető legmagasabb érték előállítása”. Az Európai takarítóipar az elsőre állt be azóta, hogy az FM koncepció valamikor a 70-es években elkezdett beszivárogni Amerikából. A nagyobb cégek stratégiája az volt, hogy akár veszteséges takarítást is el lehet adni, ha ezzel bejutunk és el tudjuk adni a zsíros karbantartási vagy üzemeltetési szolgáltatásokat. Ez egyáltalán nem kedvezett a tiszta profilú takarító cégeknek, de nem tudtak mit kezdeni vele, Ök. is kezdték leszorítani az árakat. Végül pedig elhitettük magunkkal és a piaccal, hogy a takarítás szempontjából csak egy versenytényező lehet, a díj.
Mára a helyzet árnyalódott egy kicsit, mert ébredeznek a vevői igények, csak eközben nincs „hadra fogható” végrehajtó állomány. Ma már a megrendelő szeretne jobb takarítási minőséget, de csak beválthatatlan ígéreteket kap, mert a szakma nem vonzó, nem jönnek a fiatalok és nincs olyan szakember állomány, amivel történelmet lehetne írni. Tehát ha a jövőben még erősödne is a megrendelői igény a szakma nem tudna egyik napról a másikra áttérni a „lehető legmagasabb érték előállítására”. Ez a krízis lényege.
Mivel azonban ez a téma már régebben foglalkoztat, azt hiszem megtaláltam a megoldást. Az idei év során össze állt egy olyan koncepció – melynek működő képességét már ellenőriztem – aminek alkalmazásával meg lehetne kezdeni a fejlesztést. A mai tapasztalataim szerint egy cégnek kb. 24 hónap kell az átalakuláshoz, ebben benne van az is, hogy a piacát nem éri sokk. Tehát az áthalkulás mindig összhangban marad a megrendelő igényeivel és fizetőképességével, hajlandóságával.
Az AKADÉMIA program azoknak szól, akik el akarnak gondolkodni ezen a kitörési ponton.