Közbeszerzés szakmai elemzés I.
Mivel a blog vezető témája a közbeszerzés, és mert a jelenlegi szabályozás nagy valószínűséggel hat majd a piaci állapotokra is, kezdetben nézzük meg a legfontosabb szabályozási kérdést, a nyertes kiválasztását. Ez is vitaindítónak szánom.
A törvény szövege:
A nyertes ajánlattevő kiválasztása
76. §
(1) Az ajánlatkérő köteles az eljárást megindító felhívásban meghatározni azt a szempontot vagy szempontokat, amelyek alapján a számára – az adott esetben szociális, társadalmi és környezetvédelmi szempontból is – gazdaságilag legelöntősebb ajánlatot kiválasztja (továbbiakban értékelési szempontok).
(2) Értékelési szempontként alkalmazhatók:
a) a legalacsonyabb ár
b) a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy
c) a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi, szociális – szempontok, melyek között az ár vagy a költség is szerepel
(3) A legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok vonatkozhatnak különösen az alábbiakra:
a) minőség, műszaki érték, esztétikai és funkcionális tulajdonságok, valamennyi felhasználó számára való hozzáférhetőség, hátrányos helyzetű munkavállalók alkalmazása és egyéb szociális, környezetvédelmi és innovatív tulajdonságok, forgalmazási feltételek, vevőszolgálat és műszaki segítségnyújtás, pótalkatrészek biztosítása, készletbiztonság, a teljesítés időpontja, időszaka;
b) a szerződés teljesítésében résztvevő személyi állomány szervezettsége, képzettsége és tapasztalta, ha a személyzet minősége jelentős hatással lehet a teljesítések színvonalára.
(4) A legjobb ár-érték arányt megjelentő szempontrendszer alkalmazható úgy is, hogy az abban szereplő ár vagy költség elemet az ajánlatkérő egy rögzített értéken megadja, és az ajánlattevők az egyéb értékelési szempontok tekintetében versenyeznek egymással.
(5) Az ajánlatkérő köteles a legalacsonyabb költség vagy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok alkalmazására. Az ajánlatkérő csak akkor választhatja a legalacsonyabb ár egyedüli értékelési szempontját, ha az ajánlatkérő igényeinek valamely konkrétan meghatározott minőségi vagy műszaki áru és szolgáltatás felel meg, és a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztását az adott esetben további műszaki jellemzők nem, csak a legalacsonyabb ár értékelése szolgálja. Az ajánlatkérő nem alkalmazhatja a legalacsonyabb ár szempontját egyedüli értékelési szempontként tervezései, mérnöki és építési szolgáltatások, valamint építési beruházások esetében. E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály vagy támogatásból megvalósuló közbeszerzés esetében a támogatás feltételrendszere egyes beszerzési tárgyak tekintetében az alkalmazandó értékelési szempontrendszerre és módszerre vonatkozó részletes szabályokat határozhat meg
(6) …
Elemzés:
1) Az értékelési szempontok átalakítása egészen izgalmas. A két új szempontrendszer új távlatokat nyit. Aztán az rendkívül kedvező az is, hogy az 5-ös pontban erőteljesen korlátozva van a legalacsonyabb ár alkalmazása. Bár egy kis üröm az örömben, hogy csak az építési szolgáltatások vannak nevesítve és egyéb szolgáltatások nem.
2) Különös örömmel tölt el a 4-es pont szabályozása.
3) Ez az új szabályozási rendszer feladatokat is jelent a takarítóipar számára, mert ki kell dolgozni mind a költséghatékonysági számítási módszereket mind pedig azokat a szakmai értékelési szempontokat, amelyek majd az ár-érték arány számításnál fontosak.
4) Azt gondolom, hogy most kell rástartolni a minőségi szempontokra, mert az 5-pont szerint további szabályozásokra is van lehetőség.
