Ha a szavak nem karcolnának, mondhatnám azt is, hogy minden ajánlat minden szakmai alapot nélkülöz, de nem mondom. Inkább azt mondom, ez most valami olyan helyzet, ami jobb, mint 13 évvel ezelőtt, de újra kell indítani. Tudod, mikor a számítógép lefagy.

Szerintem a mostani helyzetben egy előrelátó cégvezető végig gondolja, hogy miképpen látja ma a piac a takarítási kínálatot. Számba veszi milyen hírek jelentek meg az utóbbi időben és megpróbálja elképzelni, mi van most a vevők fejében a takarítással foglakozó cégek vonatkozásában.

Ha ez megvan, elgondolkodik egy kicsit arról, hogy Ö mit tenne, ha a helyükbe lenne. Mire kapná fel a fejét?

Mérhető a takarítás minősége!

Alapvetően két megközelítés lehetséges.

1. A szakma, tehát a kínálati oldal kitalál egy rendszert és bekódolja a fejlődést a piacba. Ennek köszönhetően a megrendelők el kezdik mérni/méretni a minőséget, és aki ennek nem felel, meg az elbukik. Magyarul a szakma áttér az árharcról a minőségharcra.
2. A megrendelői kör felismeri, hogy az árharc tovább fokozható a minőségmérés bevezetésével és a szakma erre majd úgy reagál, hogy miképpen tudja majd ellehetetleníteni a méréseket, mert tudja, hogy a mai árverseny, nem árverseny, hanem átverési verseny.

Mi tehetünk?

Milyen stratégiát válasszunk?

Választhatjuk-e bármelyik stratégiát?

Egy műszeres ellenőrzési rendszer, ami mobil és egy nagyobb bőröndben elfér, kb. 1,5 – 2 M Forint. A mérések protokollja adott. Egy szakmunkás mintavevővé történő kiképzése ellenőrzésre 16 óra. Újabb kérdés adódik tehát: hogyan tovább?

13 évvel ezelőtt nem volt olyan, hogy takarítási képzési piac. Ma van és kb. évi 100 milliós piac, de nem ez a lényeg, hanem a hatása a szolgáltatási piacra.

Ma nincs minőségmérési piac, holnap már lehet és nem a mértéke a fontos – bár ez mindenképpen nagyobb falat, mint a képzés – hanem a piacra gyakorolt hatása.

Gondolkodjunk el rajta egy kicsit.