A MATISZ normái, de az ISSA is csak idő- és anyagnormákat adnak meg, arra eddig senki nem vállalkozott, hogy algoritmust kreáljon az eszközrendszerre. Én sem fogok, de azért mégis előre tudunk lépni ezen a területen is.

Azt azért tudni kell, hogy az eljárások szerint meghatározott tisztítószer alapján eszközt hozzárendelni csak egy alapvető koncepció alapján lehet, mert el kel dönteni, hogy mondjuk, egy 8 órás feladatot 1 ember végez nyolc óra alatt és akkor 1 szett eszközre van szükség 8 órára, vagy 8 ember végez egy óra alatt és akkor bizony 8 szett eszközre van szükség, viszont csak 1 órára. Ezek a végletek, természetesen lehet, hogy optimális megoldás éppen 2 ember és 4 óra vagy nem.

Az, hogy végül is miképpen osztjuk be a munkát, ezt a hálótervben tervezzük meg és dokumentáljuk. A hálóterv minden embert és minden eljárást tartalmaz, és ebből készül majd a munkaterv, ami viszont egy adott személyre adja meg a feladatok időrendjét.

Mielőtt azonban belefogunk a hálóterv elkészítésébe egy magasabb és átfogó szinten tervezzük meg a szolgáltatást. Ez a főtábla. A főtábla egy olyan táblázatkezelő dokumentum, ami tartalmazza, az összes felületet, amin valamilyen takarítási feladatot kell végezni, magát a feladatokat és azok gyakoriságát és ennek megfelelően azok időráfordítását. Ezen kívül van egy testre szabható bérképzési rendszere és tartalmaz egy szakmai szint szerinti elosztási lehetőséget is. Továbbá kezeli a kezelőszerek, fogyóanyagok és eszközök rendszerét. A főtábla elkészítésének már évek óta van MATISZ irányelve, de ez egy rugalmas rendszer, aminek lényege, a szolgáltató cég vagy a megrendelő szerint szükségesnek ítélt megfelelő összefüggésrendszerek felállítása és a benchmarking számok meghatározásának lehetősége. Ezért aztán a főtáblák folyamatosan változnak a megrendelők igényei szerint.

Ennek a távképzési tréningnek a célja az, hogy lépésről lépésre építsük fel azt az információs rendszert, ami a jövőben alapját képezheti annak, hogy a takarítási szolgáltatás szakmai tartalma miképpen fogható és ítélhető meg.

Az én nézőpontom szerint a főtábla a legmagasabb tervezési szint. A főtábla az alapja a hálótervnek és ez alapján készül a munkaterv. Ilyen értelemben a főtábla elkészítésének felelőse a szervezet szakmai vezetője, mondjuk egy szolgálatvezető és annak függvényében, hogy ez mekkora cég és a feladatok milyen mértékben vannak, leosztva a hálótervet készítheti egy mester is vagy egy csoportvezető, de az is lehet, hogy ezt is a szolgálatvezető készíti el. Nehéz ezt egyértelműen szétvállasítani ezért a szolgálatvezetőtől minden szintet elvárunk. Munkatervet készíteni egy hálótervből pedig egy szakmunkásnak is tudni kell.

A mai bejegyzés az egy hónapnál tovább tartó eszközök kezelési rendszerével foglalkozik és felállítja azokat az összefüggésrendszerek, amelyek fontosak azért, hogy a szakmai tartalom költsége pontosan meghatározható legyen, de ugyanakkor megmutassa azokat a szempontokat is, amelyek jelentős szerepük van a díj alakulásában.

Az új kiegészített tábla itt tölthető le: kezeloszer-eszkozrendszer-tabla.xls

Azok, akik „a kezelőszer” munkalapot még nem látták olvassák el cikk végén listázott, kapcsolt bejegyzéseket is, amelyek tartalmazzak annak részletes leírását. „A tartós eszközrendszer” tábla oszlopai a következő rendszer szerint vannak felépítve:

A)     Az eszköz alkalmazástechnikai neve: mire való?

B)      Az eszköz gyártója vagy márka: TASKI

C)      Az eszköz típusa: BA710

D)     Az eszköz beszerzési ára: Ft.

E)      A projekthez szükséges darabszám: db.

F)      A projektben való részvétel mértéke: ez az érték egy %, ami azt fejezi ki, hogy a megrendelő az eszköz értékének mekkora %-át finanszírozza. Ha ez az érték 100%, akkor az eszköz arra a projekt dedikált és megrendelő területén állomásozik, ott mindig elérhető, vagy ha valami okból elmozdítják onnan (pl. javítás), akkor van helyette egy ugyanolyan paraméterekkel rendelkező helyettesítő eszköz. Ha ez nem 100%, akkor a szállítólevelekből kiderül, hogy mikor és mennyi időt volt a helyszínen és vagy ezek az adatok a gépnaplóból is kiolvashatóak, ha vezet ilyent a cég.

G)     Az eszköz tervezett amortizációs periódusa: a periódust a hónapok számában kell meghatározni és z bármennyi lehet 2 hónap és a határozott idejű szerződésben meghatározott hónap között. Ha a szerződés határozatlan idejű utóbbi korlát nincs viszont az egy fontos szolgáltatási minőség szempont, hogy milyen gépet és mennyi idő alatt amortizálunk, mert lehet, hogy az alacsony árra törekedve olyan amortizációs periódust határozunk meg, hogy az eszköz nem bírja ki.

H)     Az eszköz tervezett havi szerviz fedezete: ez egy %-os éték, ami a projektben való részvétel mértékével korrigált beszerzési árra van vetítve. Ez lehet általában 1 – 5%, de annak függvényében, hogy ez pontosan milyen eszköz lehet több is. Itt meghatározó és fontos kérdés, hogy a személyzet miképpen és hogyan bánik az eszközökkel és hogyan van megoldva a felhasználói szintű karbantartás.

I)        Az eszköz havi díja: A előbbi tételek alapján számolt havi díj. Ez utóbbi oszlopnak lehet alternatívája is, mert egyre több forgalmazó nyújt olyan szolgáltatást, hogy egy adott havi díjért rendelkezésre bocsájtja az eszközt, annak minden karbantartási kötelezettségét is vállalva.

Ha ránézünk egy kezelőszer és eszköz táblára, akkor abban pontosan látszik, hogy a szolgáltató mennyire ajánlata milyen szakmai értéket képvisel. Az, hogy ezt milyen benchmarking számokkal értékeljük ki arról majd később fogunk beszélni.