Ha arról akarunk beszélni, hogy mit jelent és milyen keretek között lehet gondolataink rögzítésére/megosztása akkor fél tucat szempontot kell érinteni:

1. A fizikai valóság: a gondolatokról soha nem szabad beszélni! Majd meglátjuk később, hogy ennek miért van jelentősége. A gondolat vagy ötlet, ha megszületik, akkor annak elsőre csak egy kommunikációja lehet, azt le kell írni. Természetesen lehet hangosan gondolkodni, mondjuk egy agymenésen (brain-storming), azonban ha valamit leírunk vagy lerajzolunk, akkor automatikusan beindul valami, ami arra késztet, hogy a leírt vagy lerajzolt dolog értelmes, koherens legyen. Legalábbis nekünk magunknak, de ha lehet a célközönségnek is. A gondolatok fizikai valóságához az is hozzá tartozik, hogy hol, miben van leírva. Felejtsük el a cetliket és rendszeresítsünk egy jegyzetfüzetet. Ha az még látványos és jól is néz ki, az nem baj, sőt az a jó, ha kötődünk hozzá. Természetesen lehet jegyzetelni a számítógépbe vagy a telefonba is, de később azt is látni fogjuk, miért nem praktikus. Illetve egy eset van, amikor az jó tud lenni (erre majd később visszatérek). Ide tartozik a diktafon alkalmazása is, aminek szintén meg van a speciális alkalmazási területe.
2. Az ötlet maga: egy olyan összefüggés vagy összefüggésrendszer, ami addig nem került kiaknázásra semmilyen szinten és bevezetése teremthet új értéket. Ha van ilyen felismerésünk, akkor azt a legjobb, ha azt azonnal lejegyezzük vagy csinálunk róla egy kis rajzocskát. Miközben ezt készítjük, lehet, hogy újabb felismeréseink lesznek és a végén, lehet, hogy több nap alatt összeáll valami használható. Visszatérve az ötletre magára, a legfontosabb szempont, hogy pontosan meg tudjuk határozni a rendszer célcsoportját és a körünkbe történő bevezetésének értékeit.
3. A szövetségesek: vannak ötletek, amelyek lehetnek egy váltakozás alapjai és vannak ötletek, amelyek kifejezetten a közösség céljait szolgálják. Akármelyikről beszélünk fontos szempont, hogy az esetek döntő többségében szövetségesekre is szükség van. A legizgalmasabb kérdés pedig az, hogy honnan tudom, hogy egy adott helyzetben, egy adott ember az a szövetségesem lehet, vagy épen potenciális ellenségem?
4. A titok: az ötlet maga, vagy még nem kiforrott állapotában annak egyes elemei minden esetben szupertitkosak. „Ha elmondom meg kell, hogy öljelek!” Mégis meg kell találni a megfelelő módot a szövetségesek beavatására.
5. Az eredmény: az ötlet kitalálásának a célja a versenyelőny.
6. Végül, de nem utolsó sorban a beilleszthetőség. Az ötlet egy fikció és egy meglévő fikcióba kell beilleszteni ahhoz, hogy sikert hozzon. Az, hogy beilleszthet-e alapvetően három dolgon múlik: az időzítés (megérett-e a helyzet), hogy van megszervezve és lehet-e finanszírozni.

Ma behozhatod a lemaradásokat, talán rendszerbe is állíthatsz egy jegyzetfüzetet és össze is szedhetsz néhány gondolatot. Ma megnéztem a hét statisztikáit és tesznek, holnap értékelünk egy bizonyos szempontból, de a hét számszaki részeivel csak hétfőn fogunk foglalkozni, mert akkor, már minden adat meglesz.