Az elmúlt idők tapasztalatai azt mutatják, hogy augusztus 20 után beindul az élet és, hát fontos, hogy ezt hogyan kezeljük, mert sok stratégiai döntés ezekben a napokban dől el. Bizonyos értelemben, a mai bejegyzés egy fajta motivációs levélnek is betudható.

Ezen a nyáron nem igazán lazítottam, mert valahogy pont a nyárra ért be minden és az is igen erősen meghatározta az évet, hogy októberben BUDAPEST CLEANING SHOW lesz és hát arra is különleges módon akartam készülni. Ez a megjelenés sok féle szempontból lesz különleges.

Aki követte a blogomat látta, hogy miképpen épült fel a rendszer, amit majd bemutatok a kiállításon, de sajnos azzal is kellett szembesülnöm, hogy a szakma mintha egy kicsit leeresztett volna. Ha az elmúlt két év statisztikáját összehasonlításban nézem, akkor honlapom látogatottságában hiba nincs. A kórházban töltött 3 hónap (2017 eleje) nyilván rányomta a bélyegét, de azért az utóbbi hetek-hónapok szépen alakulnak és most már egészségileg is rendben vagyok. (Nemrég részt vettem az UNDERWORLD bicikliversenyen is, ahol az 50 év feleitek között egyáltalán nem maradtam szégyenben.)

A tavalyi évhez viszonyítva lényegesen nem nőtt a sem a felhasználók sem a munkamenetek száma, de majdnem 10%-al nőtt az oldalmegtekintések száma (2,2) és majdnem 46%-al a munkamenetek átlagos hossza. Utóbbi azért arra enged következtetni, hogy egyre inkább van mit olvasni a blogon és egészen szívet melengető a 4 perc, 21 másodperces átlag. Ezért is merek mostanában nagyobb lélegzetű cikkeket írni. A visszafordulások aránya is csökkent majdnem 5%-al, de azért itt még bőven van tennivaló.

Mindezektől függetlenül a „TAKARÍTÓ SZEKTOR JELENTÉS 2017” kapcsán azért szembesülnöm kellett, hogy a szakma nem nagyon tájékozott, és nagyon sok mindent nem vett észre az év folyamán. Nyilván mindenki rohan a megélhetés után és nincs ideje információgyűjtésre, azok elemzésére meg véggép nem. Ez aztán nem igazán teremt lehetőséget a tényeken alapuló döntéshozatalra. Persze a szakma képviselőinek intuíciós képessége azért elég jó, mert kompenzálja az adathiányt és mégiscsak működnek valahogy.

Ide kapcsolódik, hogy a napokban megszületett az első interjú is, ami a Jelentés II. ütemét jelenti. Most folyik az egyeztetés és amennyiben ez a résztvevők (Csaba Gabriella és Bőcskei Gábor) által jóváhagyásra kerül, beépül a jelentésbe. Aki már megkapta az első verziót, annak automatikusan kiküldöm a kiegészítést is. Végül is úgy néz ki, hogy ez egy szakmai médiafelület lesz, ami majd szép lassan „hízik” majd, a 2018-as jelentés megjelenéséig. Majd látni fogják, hogy ez az interjú olyan, mondjuk úgy fontos és egyben kínos kérdéseket vett majd fel, ami újabb interjúkat tesz szükségessé.

A másik nagy projekt a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ könyv. Az új anyag szépen alakul és most talán az a különleges idő is elérkezett, hogy ebből jó néhány dolgot, ami eddig csak elemeiben volt kipróbálva, a nagy egészben is megvalósítsam. Ezért aztán be is nyújtottam pályázatomat néhány céghez, akik szolgáltatásvezetőt kerestek, hogy ott valamely projekt kapcsán a szolgáltatásvezetői feladatokat ellássam. Egyeseknél akkora volt a meglepetés, hogy válaszolni sem tudtak, mások pedig felhívtak, hogy mennyire gondoltam ezt komolyan. Most is megerősítem, nagyon komolyan gondoltam.

Azt gondolom, hogy nálam tapasztaltabb és felkészültebb tisztítás-technológiai szolgáltatásvezető nem nagyon sok van az országban. Tudom, hogy egyesek számára ez öntömjénezésként is hangzik, de meg vagyok győződve, hogy az elmúlt 25 év alatt, a tudatos tudás- és tapasztalatszerzés nem hagyott ki egyetlen olyan területet sem, ami a szolgáltatásvezető tevékenységében fontos lehet. Legyen ez tervezés, szervezés vagy fejlesztés és legyen az bármilyen területen (ipar, egészségügy, iroda vagy bármi). Ezekhez nem csak az informális tapasztalatokat szereztem meg, hanem a formális igazolásokat is. Kevés ember rendelkezik azzal a referenciával, amivel én.

Azzal is tisztában vagyok, hogy sok szolgáltatásvezető csak részfeladatokat lát el ebből, esetleg az is csak egy adott területen és azt gondolja, hogy ott specializált tudása van. Ez igaz, de én látom az egészet egyben és tudom azt is, hogy milyen szempontok lehetnek meghatározóak egy adott területen, bár adott esetben az apró helyi részleteket nem ismerem. Nem beszélve, hogy több mint 18 éve oktatok az egyetemen az FM továbbképzésen és azóta nagyon szerteágazó kapcsolatrendszert alakítottam ki a takarítóipar megrendelőivel, ennek megfelelően aztán pontosan látom a piacot a létesítménygazdák szemszögéből is.

Ezt taglalná a szeptember 4-re meghirdetett szakmai nap és közben bemutatnom az új könyvet is, illetve arra is tudjuk használni ezt a napot, hogy képbe kerüljünk abban, hogy ha valaki szolgáltatásvezető vizsgát szeretne tenni, akkor miképpen zárkózhat fel erre a szintre.

Ezen kívül persze folyik ma egy komoly szakmunkásképzés, egy nagy pályázat kapcsán illetve idén már vannak tapasztalataim a mentorral való tanulás sajátosságairól is, és ezért is egy kicsit újragondoltam a szakmunkás tudásanyag szétválasztását az intézménytakarító és a vezetőüléses szinteknél. Itt fontos lehet majd a cégvezetőeknek figyelni arra, hogy a humán erőforrás mit tart majd fontosak és mi az, ami segít majd kezelni a munkaerőhiányt. Szerintem nem mondok nagy újdonságot azzal, hogy a tudás és ezen keresztül a hibák csökkentése illetve ezzel párhuzamosan a hatékonyság növelése az egyetlen reális cél! Ez is egy elég nagy projekt, épp most fejezem be az Intézménytakarító szint véglegesítését. Ez persze újabb 3 könyv és újabb 6 -700 oldalnyi új szakanyag.

Itt most azt gondolom, hogy megalhatunk. Vannak még más projektjeim is, de egyelőre a szeptembertől – júliusig tartó év fő iránya még nem dőlt el. Meglátjuk, hogy mit hoz a jövő pontosan, de bármit is dob a „gép” nyilván ez valahol mindig a tisztítás-technológiai tudás és kompetencia fejlesztés körül lesz.