A helyzet lényege egyszerű, a takarítási szolgáltatás árazása nem olyan bonyolult, de rövid határidővel, kevés adattal és nagy reményekkel meg lehet bolondítani valakit.

A mai világban az etika nagy luxus. Az üzleti szereplők nagy része etikus, ugyan de csak azokkal szemben, aki ezt „kikényszerítik”. A gyengéket pedig kíméletlenül eltapossák. A takarítóipar átlaga pedig sajnos nagyon gyenge.

Higgyétek el az egyik szemem sír és a másik nevet, mert egyrészt abból élek, hogy valaki nem tud valamit, de az számomra is szomorú, hogy nem tudunk előrelépni, mert a piac egyszerűen nem hisz az önálló-önfejlesztő szint elérhetőségében. „Ha nem tudok valamit, megveszem”, ez igaz lehet bizonyos korlátok között, de úgy már nem működik, hogy „semmit nem tudok, tehát mindent meg kell vennem!”

A 2000-es évek elején a kis és közepes cégek vezetőinek körülbelül a negyede, tanulni akart, mert pontosan látta, hogy szakmailag kihívásokkal küszködik. Ez a tanulás elsősorban a mit/mivel/hogyan kérdéskörben merült ki. Vagyis a szakma dominált és nem nagyon fordult meg senki fejében, hogy a takarítási szolgáltatás szakmai szempontjain túl alapkérdés ennek a megfelelő értékesítési modellben rejlő lehetőségek, az általános és szakma-specifikus közgazdasági összefüggései és a legutóbbi időkben pedig már szofisztikált humán erőforrás menedzsment szempontok is.

2005 – 2015 között a kezdeti nagy fellángolást követően a szakma leült, mert megdőlt az alapvető modell. Vagyis a cégek vagy megnőttek és tönkrementek vagy stagnáltak és abban mentek tönkre. Eközben bár a cégvezetők szakmailag elérték az elvárt szintet a menedzsment véna még nem kezdett el dobogni. Ugyanakkor ennek az ellentéte is jól tetten érhető a piacon, nulla szakmai tudással és csak a menedzsmentre koncentrálva vannak sikeres cégek, legalábbis rövidtávon. Mert hát azért a menedzsment valójában csak a kalapálni tudást jelenti, az, hogy milyen kalapáccsal és mire ütök az egy már egy olyan üzlet- és szakmapolitikai kérdés, mihez kevés néhány technika ismerete.

Mostanában sok cégvezetővel beszélgetek, ajánlatok és humán erőforrás rendszerek finom hangolásáról. Meglepően sok jó képességű munkavállaló van a piacon, de mélyen csalódottak és nehezen találják az ideális munkaadót. Nyilván a problémák mindig újabbak és újabbak és sehol a világon nincs rájuk 100%-os megoldás. Azonban vannak rutinfeladatok is és borzasztó azt látni, amikor jónak látszó cég rutinfeladaton vérzik el. Azt hiszem most a fejlődésnek abban a fázisában vagyunk, amikor még nem késő megerősíteni vagy újrarakni az alapokat.

Július 10-én reggel 09.00 kezdettel Törökbálinton a VIV centerben (2045 Törökbálint, Hosszúrét út 1.) bemutatom a legújabb könyvem, amit a szolgáltatásvezetőknek írtam. Nyilván ez szólhat a cégvezetőknek is. A cél az, hogy megerősítsük az alapokat, ebben a könyvben minden benne van, ami a szolgáltatásvezető napi munkájához szükséges lehet. Továbbá e könyv alapján és egy jó mentorral fel elehet készülni egy szolgáltatásvezetői vizsgára, ha úgy tetszik még egy mestervizsgára is. Ennek a napnak a célja az, hogy mindenki pontosan lássa mik a személyesen rá vonatkozó lehetőségek. Aki már szolgáltatásvezető 50% kedvezményt kap és rendkívül fontos, hogy ott legyen, mert sok minden most egyértelműen tisztázásra kerül. A részvételi díj tartalmazza a könyvet 1.0 változatát is. Ami pedig még fantasztikusabb, hogy nyitott vagyok arra, hogy ha felmerül eddig nem tárgyalt szempont a 2.0 verzióba azt is beépítem. Ezen kívül a könyv egy elektronikus mellékletet is tartalmaz, ami a FŐTÁBLA legfrissebb, még sehol nem publikált rendszere és az ahhoz tartozó új még pontosabb tervezési összefüggések és variációk.

A július 10 egy olyan képzési és továbbképzési nap, amely rendkívül sok előnyt hozhat, ez a remény a mocsárból való kikecmergésre.