Hogyan őrizzem meg hosszútávon a megrendelőimet? II.
Előző cikkből gondolom mindenkinek egyértelműen kiderült, hogy az alapvető probléma ott volt, hogy 2000-re már 15 – 20 Ft/m2/áron kellett volna, dolgozzon a takarítóipar és ebben az időben még 7 – 8-at sem tudta átlépni.
A 90-esévek bűne a vállalási ár feláldozása volt
A 2000-es években azonban már egy sokkal kedvezőbb inflációs környezetben, szakmaiság növelésével kellett volna foglalkozni. Erre már az évtized kezdetétől meg volt minden lehetőség, de a szakma ezt is elpuskázta.
A 2000-es évek első évtizede után árak még mindig nem érték el azt a szintet, ahol már 2000-ben lenniük kellett volna. Pedig a piac egy része már hajlandó lett volna fizetni, ha cserébe kap egy jó szolgáltatást. Ezt azonban csak nagyon kevés cég tudta produkálni és mivel egy fecske nem csinál tavaszt, az évtized végére lecsenget a szakmunkásba vetett hit is.
A szerves fejlődés kardinális kérdés
Nem gondolom, hogy ha bármelyik takarító cég, aki ma 6 Forintért dolgozik és holnap valami csoda folytán 20-at kapna, lényegesen javulna a szolgáltatása. A legendás szolgáltatás pénzkérdés is, de nem csak. A dolog egyik nagyon fontos eleme az ember, aki majd megvalósítja. Aki előzékeny, alázatos, előrelátó, becsületes és nem beszélve arról, hogy szakmailag is felkészült. Ez az ember annyira értékes, hogy rá más iparágak is szemet vetettek és kibontakozott egy verseny. Ezt Ők is tudják.
Előrelépés
A takarítóipar sajnos több fronton áll verességre és sehol győzelemre. Ez azt jelenti, hogy a 90-es évekkel ellentétben nem egy dolog van, amire fókuszálni kéne, hanem minimum 8 és vigyázni kell, nehogy eldőljön, mert végtelen sok probléma lesz belőle. Én most egy dologra helyezném a hangsúlyt és ez a humán erőforrás kérdéskör, ami egyrészt másodlagos és járulékos kockázat és egyben illemtan illetve ezek kívül szakma. Ez a téma eddig magától értetődőként volt kezelve, a jövőben fontosabb lesz, mint a pénzügyi tervezés.
A december 12. erről fog szólni és remélem, nagyot szól, mert az anyag több eleme már régen ismert, de köztük lévő összefüggéseket eddig nem ismerte fel senki. Illetve a régi elemek ismertetésénél mindenki megállt, most ezekkel az új összefüggésekkel konkrétan mérhetővé válik majd valami, amiről eddig csak kevesen tudták, hogy egyáltalán létezik. Ha pedig mérhetővé válik tudni, fogjuk, hogy minden egyes emberünk hol van, ebből adódóan mi lehet a cél. A négy 90 perces blokk mindvégig az emberrel és az ember szemszögéből foglalkozik minden fontos takarítóipari szemponttal, mint a szakképzés, vagy az új közbeszerzési törvény szerinti lehetséges bírálati szempontok, a hozzáadott érték kérdésköre vagy a minőség és az időnormák. Mindezeket gyakorlati oldalról megközelítve.
