Észlelési folyamat
Amikor 2016-ban kijött az új OKJ, a képzési program napokon belül elkészült. Azonban egy program nem annyira pontos, mint egy könyv. A program mélyebbre megy ugyan, mint a szakmai és vizsgakövetelmény, meg a modulleírás, de nem dolgozza ki annyira a részleteket, mint egy könyv.
Ennek megfelelően a volt ugyan egy olyan elképzelés, hogy minden egyes szinten az oda vonatkozó kompetenciák mellett, az intézménytakarító szinten foglalkozunk a definícióval és a tisztasági szinttel, a gépkezelő szintjén a Gyakorlati készséggel és a szakmunkás szintjén pedig az Észlelési folyamattal. Ezt több képzésben végig is csináltam, voltak PP diák is, de részletesen leírva és kidolgozva nem volt.
Hát most jelentem a dolog összeállt. Tehát a 6 tanyaegységből az elsőben, aminek neve SZAKMAI INTEGRÁCIÓ, Intézménytakarítói szinten tisztázzuk mi is a tisztítás-technológiai szolgáltatás és milyen minőségmérési elvek vannak, a Gépkezelő szinten beszélünk arról, hogy a mi a szolgáltatás sillabusza, hogy kell azt megvalósítani, milyen kötelező elemek vannak és a Szakmunkás szinten pedig elkezdjük a tanulás sajátosságait vizsgálni. Utóbbinak a célja, hogy a szakember tudatosan tudjon tanulni és nem utolsó sorban tanítani is.
Ennek az anyagnak a méretei, és ha tudunk abban gondolkodni, hogy mekkora anyag, mennyi idő alatt tanítható meg. Tehát nem arról van szó, hogy mennyi idő alatt adható le. Hanem arról, hogy a tanuló a tanfolyamról hazaérve már nem foglalkozik az anyaggal, tehát meg kell tanulnia a leadás alatt. Pontosabban úgy kell leadni, hogy azt megtanulja. Ilyen értelemben az előbbiekben említett anyag, a háttértudás és az adott szakmai szint kompetencia elvárásai 8 – 4 – 8 órányi tananyag. Ebbe benne van a tanítás és a tesztelés is. Ha a képzésben részt vesz, és nem hiányzik semmit, semmiről sem marad le, minden több alkalommal és több féle nézőpontból is elhangzik.
Egy 8 osztályt végzett, 40 évesnél idősebb tanuló szintjén. Ha a tanuló nem iskolázottabb, de fiatalabb, akkor egy max 10-15%-al csökkenthető (mínusz 2-3 óra). Ha nem iskolázottabb, de sokkal idősebb, akkor +10 vagy 30% is lehet a szükséglet. Ha viszont a tanuló iskolázottabb, mondjuk érettségi, akkor 40%-al (mínusz 8 óra), ha főiskolai vagy egyetemi végzettség van, akkor ez a tudás és annak ellenőrzése 4 óra alatt is (mínusz 16 óra) megvalósítható. Ez saját 25 éves szakképzési tapasztalat.
Ez mindjárt felvet egy kínos kérdést. Vajon a szakma vezetői mennyire vannak tisztában, ezekkel a dolgokkal? Lehetséges, hogy ezt a kérdés nem látják annyira kritikusnak, mint én, és aztán ezért nem is gondolják, hogy nagyon fontos. Azonban, ha a jelenlegi munkaerő piaci helyzetben, a saját emberek fejlesztését figyelmen kívül hagyjuk, durva következményekre számíthatunk. A durván növekvő bérek mellé egy magasabb termelési értéket kell varázsolni, különben a cég csak külön finanszírozással fog túlérni, egy ideig. Akinek van tartaléka, talán nem aggódik annyira, ettől függetlenül a fejlesztést senki nem kerülheti el.