És akkor tényleg született egy gyerek
Beszélünk, beszélünk de, hogy valójában eközben ki és mit gondolom, az csak később derül ki. Ma rendelkezésre áll minden, a teljes képzési vertikum és állami elismerés, de az iparágban még mindig döntően csak szakképzetlenek foglalkoztatnak. Miért is?
Ma alapvetően a legtöbb cégvezető azt mondja, hogy a piac csak a fapados szolgáltatást fizeti meg. Mondom a legtöbb, de nem mindegyik. Ez persze abból a szempontból egy jó nagy marhaság, hogy mert miért lehetne az igaz, hogy a világ minden termékében és szolgáltatásában vannak kategóriák és pont a takarításban ne lennének.
Tehát ha most mindenki azon gondolkodik, hogy a fapadost, hogyan lehet még jobban lenyomni, akkor ezt hagyjuk abba, és kezdjünk el azzal foglalkozni, hogy mik lennének azok a VALODI tartalmak, amikkel TÉNYLEGESEN is javítható lenne a szolgáltatás és a vevők ELÉGEDETTSÉGE pedig folyamatosan fokozható lenne.
Mielőtt még most valaki egy hangos sóhaj keretében, önelégülten hátradőlne és azt suttogná magában, hogy mi tökéletesek vagyunk, nézzen szembe a szomorú ténnyel a 10 megrendelőből 1 reklamál és kilenc csendben elégedetlen a takarítási szolgáltatásokkal. Bármelyik szolgáltató cégről is legyen szó. Nyilván ebben meg van a keresleti oldal felelőssége is, de egy pillanatra tegyünk úgy mintha ők ártatlanok lennének és nézzük a saját hibáinkat.
Miért vannak a gondok?
- Mert a takarító szolgáltatókat nem izgatja, hogy olyan területekre adnak árajánlatot, amelyek nincs pontosan felmérve.
- Mert a nem pontosan felmért területekre olyan ajánlatokat adnak, amik nagyon nehezen kérhetők számon.
- Mert ma a cégvezetők azt gondolják, hogy a szolgáltatással csak addig kell foglalkozni, amig a szerződést aláírják és a megvalósítás az a rabszolgák dolga.
- Mert a végrehajtást nem megfelelő létszámú szakemberre bízzak, hanem szerintük az már rendben van, ha az optimális szakember létszám háromnegyede, tegnap felvett szakképzetlenből rendelkezésre áll.
- Mert nem csak, hogy nincs valódi belső minőségmérés, hanem a cégvezetők azt sem tudják, hogy azt enni kéne vagy inni. nem ismerik a hatályos szabványokat, nem ismerik az eszközöket és nem is gondolják, hogy ilyesmivel foglalkozniuk kéne.
Azt felsoroltokból akár egy is elég lenne, hogy más szakmát leírjanak, de mi már 3 000 éve le vagyunk írva, tehát rosszabb már nem tud lenni. Ha valakit mégis izgatna, az tény, hogy jó lenne ebből kilépni, töltse ki a kérdőívet.