Egy érdekes kihívás előtt állunk. A takarítói piac, ami még nem nevezheti magát tisztítás-technológiai piacnak, mert döntően szakképzetlen emberekkel dolgozik, és azt hiszi, hogy minden rendben van. Vagy lehet, hogy gyanít már valamit, de felismerés villámcsapása még nem érte el.

Az igazságügyi szakértőre elsősorban azért van szükség, mert ha az államnak van bizonyítási kényszere egy adott közigazgatási, polgári peres vagy büntető ügyben és az eset szakmai természetű, vagy a szakmai rész meghatározó benne, akkor, a nyomozó hatóság, az ügyész vagy a bíró köteles egy, bizonyos esetekben akár több szakértőt is megbízni. Azonban ma rengeteg olyan helyzet van, amikor a szakmának kéne valamit bizonyítani, tehát egy okkal több, hogy legyen tisztítás-technológiai igazságügyi szakértőnk.

A tisztítás-technológia társadalmi integrációjához hozzá tartozik, hogy a szakma képes legyen megfogalmazni, hogy a területén működő ágazati szakértők (MATISZ szakértő, független szakértő, eseti szakértő) milyen kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzenek, ahhoz, hogy a szakértői mivoltukban hasznosak legyenek a megbízóiknak.

Ha ezt az állami szabályozás oldaláról nézem, akkor a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet az igazságügyi szakértői szakterületekről, valamint az azokhoz kapcsolódó képesítési és egyéb szakmai feltételekről meghatározza, hogy mik azok a kompetenciák, amik eddig fontosak voltak és mivel lehet igazolni ezek szakértői szintű meglétét. A rossz hír, hogy ezek között nagyon sok van, ami elvileg kapcsolódhatna a takarításhoz, viszont egy sincs, ami kifejezetten a takarításról szólna. Jó hír, hogy ez a rendelet most éppen felülvizsgálat alatt van, és ha jól meg tudjuk fogalmazni a mi szakmánkat érintő kompetenciákat, akkor talán elérhetjük a módosítást/kiegészítést.

Ez egy nagy projekt és nagy kihívás.

Annak érdekében, hogy ez a munka valós piaci szükségleten alapuljon tegnap kiment egy felhívás, hogy mindenki fogalmazzon meg egy szakmai kérdést, amit feltenne egy szakértőnek, vagy ami jelenleg dilemmát okoz a szolgáltató-megbízó viszonyban. Az én elképzelésem az, hogy lesz 1 000 ilyen kérdésünk, amit aztán valamilyen módon megválaszolók magam vagy mások bevonásával. A lényeg azonban, hogy ez az 1 000 kérdés terjedjen ki lehetőség szerint minden területre, ami egy tisztítás-technológiai szakértőt a közeljövőben érinthet.

Ha ez létrejön, akkor ez egy nagyon komoly szakkönyv lesz. Az is lehet, hogy nem tud majd létrejönni, mert a kérdések olyan témákat feszegetnek, amire jelenleg nincs se megoldás, se elképzelés. Viszont bármi is jön ki ebből az rendkívül tanulságos lesz. A 2016. évi XXIX törvény szabályozza az igazságügyi szakértői munkát és az pontosan megfogalmazza, azt, hogy miként kell kinéznie egy szakértői szakvéleménynek.

(4) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a leletet,

b) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

c) a szakmai ténymegállapításokat,

d) a szakértő véleményét,

e) ha az ügyben korábban vizsgálat lefolytatására került sor és a kirendelés erre kiterjed, a korábbi vizsgálatra vonatkozó adatok és megállapítások értékelését,

f) a módszertani levélre történő utalást, illetve a módszertani levélben foglaltaktól történő eltérés esetén ennek indokait és

g) az arra való utalást, hogy az igazságügyi szakértő mely szakterületen jogosult szakvéleményt adni illetve, hogy az igazságügyi szakértő vagy más személy eseti szakértőként járt el.

Ez most a mi esetünkben még egy kicsit túlzás, de iránynak fontos. Mi lehet a cél? A cél az, hogy bárki, aki a szakmában érintett, legyen az megrendelő vagy takarító segédmunkás, tegye fel az öt izgató egy vagy több szakmai kérdést. Fogalmazza meg úgy mintha egy bírósági tárgyaláson kulcskérdés lenne és szakértő kellene az eldöntéséhez.

A tegnapi nap folyamán az első 10 kérdés már megérkezett. Kérdezők között van mindenféle szereplő és ez nagyon jó. Viszont a kérdések között van politikai természetű is, szerencsére csak szakmapolitikai, de ez sem igazán jó. Nekünk most az, kell, hogy megtaláljuk azokat a kérdésköröket, ami egy adott esetben vitát generálhat megbízó és megbízott vagy munkaadó és munkavállaló között és szakmailag kell eldönteni, mert ez egy szakmai kérdés.

Mondok egy példát!

A dolgozó úgy gondolja, hogy igazságtalanul szüntették meg a munkaviszonyát. A tényállás: a dolgozó nem volt hajlandó felvenni a munkát, mert a főnöke nem biztosított neki barna padot csak zöldet a homogén, ipari PVC alaptisztításhoz. A kérdés: Elegendő és objektív ok ez, a munka megtagadásához?

Na, mi a válasz erre?

Meglátjátok szuper dolog lesz ez, ha megkülditek a kérdéseket és legyártom a válaszokat. Tudom ki mit gondol ezért alternatívák is lesznek.