Az értékteremtés mélységei
Van egy olyan filozófia, hogy a valódi értékteremtés visszaigazolásának azt tekinti, hogy a piac keresleti oldala elkezdi kioktatni a kínálati oldalt. Persze mindig kell egy olyan szereplő, aki gyakorlatban tudja hozni azt a bizonyos szintet és a többiek - a konkurenciája - pedig nem. Úgy is szoktunk fogalmazni, hogy egy bizonyos szint fölött soha nem süllyednénk egy bizonyos szint alá.
Az Az ambiciózus célok sokszor frusztrálóak és idegesítőek, különösen azoknak, akik pontosan látják, hogy nincs esélyük azokat elérni. Nem is biztos, hogy minden esetben, maga a cél ambiciózus, az is lehet, hogy csak egy kicsit van a hétköznapi túlélés felett, ez azonban már elég a lefagyáshoz, különösen, ha a személy elméje egyesben van. Ismered az elme sebességváltója koncepciót? Majd megismered!
Nézzük a képet: mennyit fejlődött és milyen irányokba szakosodott a repülőgép, mint termék az elmúlt 111 év alatt? Mennyit fejlődött a takarítás ugyanez idő alatt? A válaszokat könnyen meg lehet adni, de csak nehéz szívvel, mert bár sok minden történt a repülőgép iparhoz mérve sehol nem vagyunk.
Visszatérve a célokra.
Az értékteremtés lényege egy takarítási szolgáltatás kapcsán, az nem önmagában csak és kizárólag a megvalósított tisztaság, hanem még sok más minden. Itt rögtön ketté is választhatjuk az érdekkört. Az egyik kör a vállalkozó (itt abban az értelemben, hogy vállalkozik a megrendelő igényeinek kielégítésére, tehát az egyéni vállalkozótól a multi cégvezetőig mindenki benne van) és a másik pedig a munkavállaló. Utóbbinál is széles paletta, mert itt található a középvezetőtől a takarítóig mindenki és az a bizonyos alvállalkozó is, ö maga az összes emberével együtt.
Vállalkozói célok és értékek
A vállalkozó valódi célja az kéne, hogy legyen, hogy úgy tudja megfogalmazni a kínált szolgáltatást, hogy az a megrendelőnek a lehető legnagyobb értéket jelentsen. Ez azt jelenti, ez az kell, hogy jelentse, hogy ezt megelőzően a vállalkozónak kutatni kell és meg kell értenie a sajátos piac sajátos működését összességében és ezen belül az egyes megrendelő prioritásait is. Nyilvánvalóan a megrendelő edukációja nem bűn és a másik oldalon is fontos, hogy a vevő megértse a takarító cégek spontánul kialakult működési rendszerét, ugyanakkor a cégeknek fejlődni is kéne, és itt van az a pont, ahol a szektor szintű felellőség is felbecsülhetetlen. Tehát a vállalkozónak az értékesítés érdekében egyénileg sok féle feladata van és ugyanakkor szektor szintű közösségi feladatai is jócskán, tehát az együttműködés nélkülözhetetlen alapkérdés.
Munkavállalói célok és értékek
Mindezekkel szemben vagy mellett a munkavállaló alapvető felelőssége, hogy képes és alkalmas legyen arra a feladatra, amire jelentkezik. Továbbá felelősséget kell vállalnia annak maradéktalan elvezésére (minőség/határidő). Ez alapvetően nem statikus körülmény, hanem dinamikusan kell követnie a piac, a szakma és munkaadó szervezet fejlődését is. Tehát a munkavállaló csak és kizárólag akkor érdemli meg a fizetését, ha folyamatosan tesz azért is, hogy ezeknek a változó körülményeknek megfeleljen. Nem utolsó sorban fontos kérdés, hogy mennyi az annyi. Egy adott szektoron belül, sőt akár régionként is sajátos közgazdasági viszonyok vannak. Ennek megfelelően az én álláspontom is az, hogy a fizetéseket a szektoron belül a munkaadók és munkavállalók formális fóruma kell, hogy eldöntse. Ebbe adott esetben fontos kérdés a regionalitás is. Másik ebből a szempontból meghatározó kérdés, hogy mikor jönnek létre azok a reprezentatív szervezetek, amik ezt eldönthetik, amit majd aztán az állam ratifikálhat?
