Az alaplegenda és a korszerű értékszámítás (vitaindító)
Az emberiség történetének első hivatásos takarítója a görög félisten Héraklész volt. Azért mondjuk, hogy hivatásos, mert ö volt az első félember/félisten, aki pénzt kért azért, hogy takarítson. A történetet sokan sokféleképpen mesélik és természetesen Augiász istállóinak kitakarítása, elsősorban a szakmának érdekes és tanulságos legenda.
Mivel a romaiak szinte minden görög mítoszt átvettek, Héraklész a későbbiekben Herkules néven futott. Lehet, hogy ez a néven többen is ismerik.
A történet lényege, hogy Héraklész megbízást kapott 10 különleges feladatra. Az ügy hátterében mostoha anyja Héra állt, aki mindenáron el akarta pusztítani Zeusz férje szerelemgyerekét. A 10 feladat rendkívül ember/istenpróbáló volt, de Héraklész megbirkózott velük, mert Ö nem csak erős volt, hanem elég okos is.
A történet egyik pikantériája, hogy a 10 feladatból kettőt nem fogadott el a megbízó és ezért az egész projekt úgy vonult be a történelembe, hogy a 12 munka. Az egyik el nem fogadott feladat volt a takarítás, amivel az volt a baj, hogy pénzt kért érte.
A wikipédia szerint az ötödik feladatában ki kellett takarítania Augeiasz istállóját egy nap alatt. Augeiasznak hatalmas csordája volt, istállóját pedig úgy elborította a szenny és a mocsok, hogy ennek emlékét ma szállóige őrzi, akkor pedig az egész Peloponnészoszt elborította a bűze. Héraklész nem árulta el neki, hogy kötelessége az istállót kitakarítani, ehelyett felajánlotta, hogy egy nap alatt kitakarítja az istállót, ha megkapja a csorda egy tizedét. Szinte lehetetlennek tűnt a feladat teljesítése, Augeiasz tehát beleegyezett a fogadásba. Héraklész Augeiasz egyik fiát, Phüleuszt hívta el tanúnak.
Az állatokat kihajtotta egy közeli legelőre, majd a két közeli folyó – az Alpheiosz és a Péneiosz – melletti alapzatot áttörve a vizüket az istállóba vezette, hogy sodorjon el minden szennyet. A szennyvizet külön árokban vezette el. Este eltorlaszolta az árkot, visszaterelte az állatokat és jelentkezett jutalmáért.
Augeiasz közben megtudta, hogy Héraklésznek amúgy is feladata volt kitakarítani az istállót, és megtagadta tőle a jutalmat. Emellé még meg is sértette Héraklészt; azt mondta neki, hogy nem kellene Zeusz fiaként istállók takarításával gyarapítania vagyonát. Ezt a sértést Héraklész évekkel később torolta meg: Augeiasz mellett minden gyermekét és testvérét is megölte, kivéve Phüleuszt.
Augeiasz ugyanis azt is letagadta, hogy egyáltalán ígért valamit, de Phüleusz emlékeztette ígéretére. Augeiasz Phüleuszt és Héraklészt is kiüldözte városából. Phüleusz Dulikhionban telepedett le, Héraklész pedig Mükéné felé haladva Ólenoszban Dexamenosz királyt segítette ki azzal, hogy megölte Eurütión kentaurt. Eurüsztheusz ezt a feladatot sem számította be a tíz közé, mivel Héraklész fizetséget kért érte.[21]
Azt gondolom, hogy itt van egy fontos mérföldkő!
A tisztaság iránti igény már valószínű, hogy az őskorban megjelent. Lehet, hogy ez eleinte csak ösztönös volt, lehet, hogy evolúciós szempont is, minden esetre takarítani már biztosan takarított az ember az ősközösségben is. Az is talán nyilvánvalónak tekinthető, hogy mivel a férfiak egész nap vadásztak, a takarítást az asszonyok végezték. Ez később már valamiféle nemi szerepkérdés is lett. Ennek megfelelően, lehet, hogy e miatt is, Héraklész úgy gondolta, ha pénzt kér Augiásztól, akkor az adott munka elkülönül az úgynevezett női munkától.
Ennek megfelelően mi tekinthetünk úgy erre a kérdéskörre, hogy ha egy munkát profira bízzák, akkor az is nagyon fontos kérdés, hogy ennek a munkának mekkora az értéke.
Ez azért fontos, mert a nem szerepek szerinti munkák, mint a férfiaknál a vadászat vagy háború és a nőknél a háztartás rendben tartása, főzés, stb. nem kaptak értéket. Ezeknek nem határozták meg az értékét, ezek automatikusan megoldandó feladatok voltak, amiket mindenki automatikusan elvégzett.
A társadalom fejlődésének egyik meghatározó mérföldköve volt, amikor, az agrárforradalmat követően (kb. 10 000 évvel ezelőtt) beindult a szakosodás és megjelentek a profi kézművesek (fa, bőr, kő, rostok megmunkálása), akik eleinte cserekereskedelmen dolgoztak, aztán később már pénzt kértek a termékeikért. Azt nem tudjuk, de valószínű, hogy ezek a termékek, ha eleinte nem is, de szép lassan kezdtek jobbak, lenni, mint az otthon nemi szerepben előállított termékek és kialakult a piac. Kevés ismeretünk van arról, hogy a kézműves világ miként fejlődött, alakult és, hogy a szakmákat miképpen lehetett megtanulni, de azt azért pontosan látjuk, hogy 5 – 6 000 éves tárgyak már olyan megmunkálási szinten vannak, ami magas szakmai tudást feltételez. Ezek esősorban fém tárgyak (ékszerek, fegyverek, használati tárgyak), mert ezek élték túl az évezredeket.
Héraklész, a történelmi alak időszámításunk előtt 1 200-as években élt. Tehát durván 3 000 évvel ezelőtt.
Amikor a hétköznapi szóhasználatban azt mondjuk, hogy "már az ókori görögök is", akkor általában az i. e. 8. századtól, a görög írásbeliség újbóli megjelenésétől a klasszikus Athén korszakán át a hellenizmusig, esetleg a római császárkor elejéig virágzó görög civilizációt értjük alatta. Ez az ókor egész görögül beszélő világát jelenti és több mint ezer évet ölel fel (Wikipédia).
A római birodalom bukása kettészakadásával kezdődött (395) és a Nyugat-római birodalom bukásával folytatódott (476) majd 1453-ban a Kelet-római birodalom is megbukott. Az első céhek 1200-as években jöttek létre Itáliában.
A professzionális munka értéke
Azt tudjuk, hogy a Héraklész a marhák 10%-át kérte az istállók kitakarításáért. Nehéz ennek utánaszámolni, de ha egy istállóban egy marha körülbelül 2 négyzetmétert foglal el és van valamennyi közlekedési felület, akkor azt mondhatjuk, hogy egy 1 000 négyzetméteres istállóban durván 400 - 450 marha férhet el. Ezek értéke a Jófogás hirdetésit alapul véve kb. 135 Millió Forint. Ha Héraklész 13,5 Millió forintot kért 1 000 négyzetméter alaptisztításáért, akkor az 13 500 Forint/m2 volt. Ha pedig kevesebb marha volt és egy marha nem ért mai áron 300 000 Forintot, akkor is 6 – 7 000 Ft/m2 még málja a helyét.
