Nyilván nem mindegy, hogy mekkora cégről beszélünk és az milyen modell szerint működik. Kezdjük talán úgy, hogy mik azok a fájó pontok, amelyek megnehezítik a szakmai életet és gátolják a piaci sikerek kibontakozását.

Első: A tisztítás-technológia vagy a takarítási szolgáltatás piaca szabályozatlannak tekinthető. Ami önmagában nem biztos, hogy rossz lenne, csak hiányzik belőle a kultúra. Vagyis mégis csak akkor lenne jó, ha szabályozva lenne, bár ezt biztos, hogy az államnak kéne megtenni, hanem a piac is szabályozhatná, megszervezhetné önmagát.

Mi az akadálya az önszabályozó önszerveződésnek?

Lehet, hogy az egyének nagyobb része nem gondolja azt, hogy bármilyen szabályozásra is szükség lenne. Ők csak élnek a dzsungelben és többé kevésbé tudatában vannak annak, hogy a nagy tápláléklánc részei, amíg pedig ehetnek élnek is. Nincsenek különösebb igényeik.

Lehet, hogy az egyének nagy részének lenne igénye arra, hogy jól szervezett és szabályozott körülmények között hatékonyan dolgozzanak, de fogalmuk sincs, hogyan nyúljanak hozzá a problémához.

Lehet, hogy az emberek nagy része el tudna képzelni egy jobb helyzetet, képes is lenne tenni érte, de a mindennapok mókuskerekének forgatása elviszi idejét és energiáját. A nagy reformok pedig csak álmában érik utol, amikor a végkimerüléstől már összeesett.

Mindegy mi a baj, mi lehet a megoldás?

A bűvös megváltás: egy egyéni, céges és üzletági stratégia.