A „THE NEW DEAL” sokak fantáziáját megmozgatta
A történet nagyon egyszerű, a 90-es években egy takarító vállalkozó nem számolt minden költséggel, ami a vállalkozása kapcsán felmerült és mivel munkaerőbőség is volt, a bérek mértéke sem nyomta agyon, meg aztán meg volt a reális lehetőség, a kicsit, vagy nagyon a szürkegazdaságba csúszni. Ez volt a vadkapitalizmus kezdeti szakasza.
Mára 30 évvel később, a dolgok letisztázódtak és valójában mondhatni már nincs új a nap alatt. Ugyanakkor, mégis! Kezdjük talán ott, hogy a takarító szektor cégeinek 60%-a 3 évnél fiatalabb cég. Nyilván ez nem teljesen egyértelmű, mert a vezetőik nem mindegyike új a szakmában, de az új cég, az új cég. Szóval a piaci kényszer és a verseny ráviszi a cégeket arra a pályára, hogy az ajánlatadásnál nem számolnak minden költséggel. Mára természetesen sokat konszolidálódott a helyzet, de azért még vannak teljesen fehér foltok és teljesen fekete lyukak.
A „THE NEW DEAL” azt ígéri, hogy három területen hoz újat a takarító szektorban. Az első a szolgáltatás szerkezetének transzparensé tétele. Ez a FŐTÁBLA egy kicsit újragondolt és korszerűsített változata. A második egy olyan ajánlat, ami egyben egy szerződés is. Amit mindenki a saját cége képességei szerint szab majd testre. A harmadik pedig szintén a másodikhoz kötődik, vagyis a mintaajánlat/szerződésben vannak bizonyos irányelv táblák, amiket belső sztenderdeknek nevezünk, és amin nem lehet változtatni. természetesen ajánlatadó cégnek van lehetősége arra, hogy az adott sztenderdet törölje. Itt a harmadik szempontnál, csak az a kérdés, hogy az adott sztenderdet vállalja vagy nem.
Ez lehet, hogy most még nem teljesen érthető, de ha szeptember 30-án eljössz, akkor teljesen tisztán fogsz látni. Itt jelentkezhetsz, tölts le a szerződést. Az óra ketyeg, az idő nem állítható meg!