Mottó: Igény, szakszerűség, élmény. Ezek kéz a kézben járnak, bármelyiket elhagyva, bármilyen megfontolásból a másik kettő sem valósulhat meg. Az elmúlt 10 évben több száz bejegyzés született ennek szellemében. Szánd rá az időt és TE több leszel.

A szingapúri reptér esete a takarítóval

A szingapúri reptér esete a takarítóval
2016.02.09.

Mi van akkor, ha találkozik egy elkötelezett létesítménygazda, egy könyvelő és egy takarító? Hát abból jön létre a világ egyik legnagyobb, legszebb és legértékesebb takarítóipari szerződése, aminek hozzáadott értéke 150%. Azért, hogy minden takarító cégvezetőnek világos legyen minden 1 dollárnyi alapbéren számolt, megrendelt munkaórára + 1,5 dollár költséget ismer el a megrendelő.

Tehát a sokat hangoztatott 70 – 80%-os bérarány itt ebben az esetben 40%. Azt gondolom, hogy ennek érdemes lenne utánajárni. Hol van ez? Hát a világ egyik legnagyobb repülőterén, ahol évente 365 napon át, napi 150 000 ember fordul meg. Ja, és ezek csak utasok, ebben nincsenek benne a szeretteiket kikísérő és fogadó emberek, akik szintén használják a büféket és toaletteket, csak nincsenek regisztrálva.

Kiszolgálni 70 millió embert

A sztori azért izgalmas, mert egy olyan szolgáltatásról lebbenti fel a fátylat, ami lehet, hogy sokunk számára elképzelhetetlen. Ha valami egyszerre logisztikai, szakmai és pénzügyi kihívás akkor ez az és nyilván rengeteget tanulhatunk belőle.

Összehasonlításul: Tízmilliós reptér lett a FerihegyIndex, 2015. december 10.

Egy új benchmarking szám igénye

Amikor még 1993-ban tanultam az értékestést Czébely-Lénárt Lászlótól, volt egy mondás, ami az egyik technikája volt a túl drága kifogásnak: „Mit szeretne, hogy a lehető legtöbbet vagy a lehető legkevesebbet tegyem meg Önért?” Ez egy varázsmondat, mert tudjuk rá választ már előre. Nincs olyan vevő, aki azt mondaná, hogy a lehető legkevesebbet. Vagy ha tényleg elvétve akad egy, akkor arra megvan a kész válasz is: bocsi, de akkor én Önnek nem szeretnék dolgozni.

Térjünk vissza a lényegre: ha a hozzáadott érték benchmarking szám lesz, akkor izgalmas lesz majd listába szedni, hogy mit nyújtunk azért pénzért, és ezzel életbe lép egy fontos és eddig elhanyagolt szempont, a vevőnek tisztába kell kerülni azzal, hogy mit kap a pénzéért. Nyilván meghatározó kérdés, hogy adott dologra szüksége van vagy a törvény vagy esetleg az emberbaráti vagy környezetvédelmi szempontok diktálják azt.

Van a MATISZ-TÖD, aminek lényege, hogy minden évben meghatározásra kerül az, hogy mi az a takarítócég rezsióradíj, ami alá nem lehetne menni. Ez a szám egy olyan minimum, ami nem tartalmaz hasznot és semmi olyan költséget, amit rövidtávon, vagy az esetek többségében ne lehetne nélkülözni. A minimum nem átlag, hanem a legalacsonyabb szakmai szinten került meghatározásra egy átlagos irodatakarítás példáján keresztül. A TÖD nélkülözhetetlen szerepe abban van, hogy senki se tegyen ajánlatot e fajlagos díj alatt, mert akkor szinte egyértelműen kijelenthetjük, hogy az a cég csaló. A TÖD 2011-óta jelen van az életünkben és azt is mondhatjuk, hogy az már egy régi bevált benchmarking szám.

Az új szám pedig a hozzáadott érték lenne

Tehát mennyi az ajánlati órabér és a TÖD között a különbség? Vagyis hány százalékkal több a az ajánlattevő megajánlott rezsióradíja a mindenkori TÖD-hőz viszonyítva. Ez egy %, ami kifejezi a takarítócég hozzáadott értékét. Vagyis rálépünk egy nagyon csuszás talajra, ugyanis az árharcot átalakítjuk minőségi harccá. Nem lesz egyszerű, de ennek előnye, hogy egyrészt kiiktatjuk az a párbeszédet, hogy a TÖD miért ilyen alacsony, pedig lehetne egy kicsit magasabb. Másik, hogy elkezdünk koncentrálni a hozzáadott érték megmagyarázásra és azt fogjuk észrevenni, hogy ez a vevőt igencsak és felettébb érdekli. Nem olyan egyszerű, mert minden a minőséget vagy a jogszabályi kötelezettséget vagy bármint le kell bontani óránkénti költségre és ez az adott munkán kívül összefügg a cég méreteivel is. Viszont nem arról fog szólni a vita, hogy ugyanazt ki végzi majd olcsóbban, hanem valaki ez és valaki azt kínálja, a vevő meg eldönti, hogy melyikre van nagyobb szüksége.

Az új szakmai koncepció

Azzal, hogy görcsösen ragaszkodtunk a TÖD minden legfontosabb mérőszám polírozásához, nagyon hasonlatosak voltunk a rabszolga kereskedőkhöz vagy a lókupecekhez. Hiába ecsetelték a vásáron a portéka értékét, úgyis mindenki tudta, vagy tudni vélte, hogy nem tisztességes úton jutottak hozzá ezért bármit is mond az eladó, annak csak felét hitték el.

Az új szakmai koncepció szerint a TÖD továbbra is rendkívül fontos szám marad, azonban a fő szempont a hozzáadott érték lesz. A szakmai anyag pedig arról kell, hogy szóljon, hogy megmagyarázza, miért annyi a hozzáadott érték költsége mind amennyi.

A mai feladat tehát egyszerű: nézzük meg a filmet és küldjétek meg nekem, hogy mivel indokolnátok meg a 150% hozzáadott értéket, ha ti lennétek ennek a takarítócégnek a vezetői éppen ennek a reptérnek szeretnétek eladni ezt a szolgáltatást.

Utóirat

Figyelem mindenre, amiről eddig ezen a bogon beszéltem, továbbra is rendkívül fontos. A hozzáadott érték nem „az új elem”, hanem egy új elem a rendszerben.

Vissza

Szakanyag megrendelő









A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

COVID-19

A járvány kitőrésekor készült egy tisztítás-technológiai protokoll, amelynek célja az volt, hogy egyértelmű helyzezet teremtsen a piacon. Az elmúlt fél évben a szektor komolyan reagált a helyzetre és ma már tapasztalatok is vannak a legjobb gyakorlat kapcsán.
Mára már mejött a pandémia második hulláma is, és egyre jobban kristályosodik ki, hogy mi lehet a takarító szektor szerepe, ebben a nem mindennapi krizisben. 

Szabályozott piac

Minősített szakmai vezetők

Szakképzési hierarchia

A nem megfelelő takarítási szolgáltatásnak vannak elsődleges, másodlagos és járulékos kockázatai. Ezen kivül a nem megfelelően szabályozott környezet teret ad az olyan cégeknek is, akiknek eszük ágában sincs munkatársaikat biztonságosan és etikusan foglalkoztatni illetve a területnek megfelelő szakmai szintű szolgáltatásokat nyújtani. A megrendelő elégedettség igazolását intézményesíteni kell.
A formálisan is keretek közé szoritott személyi felelősség és az megkövetelt/elsimert szakmai szint,  teremthet olyan helyzezt, amikor a cég nem adhatja fel a szakmaiságot pusztán csak  piaci poziciók megszerzése érdekében. A lajstromba vett szakmai vezetőket kreditrendszerrel össztönözni kell, hogy személyes fejlődésükkel cégszinten és szektor szinten is hozzájáruljanak a szakma fejlesztéshez.
A szakmai hierarchia már készen van, ez életszerű és hasonlatos a fejlet világok rendszereihez, viszont még nem épült be a takarítók gondolkodásába és a társadalom sem tudja mit tegyen vele. A következő lépés a hierarchiai rendszer tartalommal való megtöltése kell legyen, ennek érdekében viszont a hétköznapi takarítót ki kell mozdítani a jelenlegi dermetségéből. Ez egy időben szakmai és személyiségi fejlesztés is.

Minősített végrehajtói állomány

A hivatásos, B2B szolgáltatásokat nyújtó takarítót le kell választani az egyszerű foglalkoztatásoktól. Igenis ki kell mondani, hogy a tiszítás-technológia egy felelős szakma. Cél kell, hogy legyen, hogy egy bizonyos szinten az állomány 100%-a képzett legyen. Ennek megvalósítása a szakmai vezető egyéni felelősége. Ennek pedig nagyon fontos eleme, a pozició törvényi szabályozása, a szervezeti felépéítés erőviszonyainak rendezése.

Szakma-specifikus szolgáltatási szerződés

A takarítási szolgáltatási szerződés akkor számít megfelelőenek és akkor fogja jó keretek közé az együttműködést, ha az megfelelően írja le a takarítandó területet, az elvárt minőségi szinvonalat (annak minden elemének tekintetében) és az elért eredmény igazolási és ellenörzési rendszerét. Belértve ebbe az elszámolási periodusokat és az azokat követő azonnali fizetést. Mindezekhez pedig szorosan hozzátartozik az alkalmazott eljárások és technológiák nemzeti szabványokban való rögzítése.

Szakma-specifikus munkaszrződés

Ahhoz, hogy a takarító valóban és ténylegesen is elsimert, megbecsült és felelős szakember legyen, meg kell, hogy szülessenek a kompetenciákra, készségekre és állandó szakmai fejlődésre épülő teljesítményalapú munkaszerződések. A tisztaságszakmai jövő akkor lesz "kerek", ha a szakmai vezető mellett az állomány minden egyes tagja is képes lesz felelőséget vállalni a szolgáltatási teljesítményért és hatékonyságért.

2020 - 2025 Szakmapolitikai program

Egy 5 éves program, aminek célja összefogni a szakmailag legaktívabb szakembereket és és az alapvető szakmai kommunikációs kérdések megválaszolásával előkészíteni a következő szakmapolitikai lépéseket. A program önfinaszirozó, semmilyen külső támogatást nem kap.
A program négy projektet foglalmagába. Ezek közül a PEL rendszer már 1999-óta működik és annak most egy új formája indult. A másik három projket teljesen új útakat tapaos és ebből a szempontból ez egy nagy kisérlet is.  Az ÉRTELMEZŐ szakmai szótár már régi álom volt. A TÁDÉ hallgatható képzés a Önképző Klub egyik felvetése volt és szintén itt született meg a MEGRENDELŐ KÖNYVE ötlete is.

Egy kattintásra öntől












A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!
Kapcsolat

+36-70-317-5641

tiborritz@gmail.com

Kövessen minket