A legendás szolgáltatás
Két megközelítés van annyit adni a vevőnek amennyire ép szüksége van, vagy a másik, hogy ennél lényegesebben többet. A magyar takarítóipar nagyrészt (tisztelet a kivételnek) az elsőnek a híve, ezért aztán a vevők nem beszélnek legendás takarítási szolgáltatásokról és nem is értékelik fel egymás közt a szakmát. Mert, ha pont annyit kaptam, mint amit kértem az ne hírérték. A többet vagy netán kevesebbet, az már igen.
Tehát azt is mondhatjuk, hogy a relatív értékmenedzsment rövidtávon megnyugtathatja a lelkiismeretünket, de hosszú távú eredményt csak az abszolút értékmenedzsment adhat. Az egyik leértékeli, míg a másik felértékeli a szakmát.
Nyújts többet, mind amennyit vevőid vagy ügyfeleid várnak, és ők ez elmondják mindenki másnak! Vagyis gondolkodj sokat milyen újabb és újabb hozzáadott értéket nyújthatsz ügyfeleidnek, találd ki, ad el és ad meg nekik, de ne árazd be mindegyiket.
Ez lenne az üdvözítő stratégia egy alulfinanszírozott piacon?
Másik megközelítésben, egy márka akkor válik kultuszmárkává, ha sokat foglalkoznak vele. A tárgyal való foglalkozás nem egyenlő azzal, hogy hányan vásárolják meg. A Ferrari vagy a bogárhátú VW egyaránt kultusztárgy lett függetlenül attól, hogy hányan vették meg. Tehát akkor nem csak a vevők értékelik fel a márkát, hanem bárki, aki foglalkozik vele, mert érdekes, mert különleges, mert elérhetetlen, vagy tudom is én miért.
Lehet-e státusszimbólum egy takarítási szolgáltatás?
A megrendelők számára a takarítási szolgáltatás egy szükséges rossz és ugyanakkor fontos is. Általában ez egy olyan terület, ahol nehezen jön létre jó megállapodás és mindig sok a panasz. Néha úgy tűnik, hogy a szolgáltató objektív okok miatt nem tud legendás szolgáltatást nyújtani. A szolgáltatás nincs megfelelően megfizetve, ezért pedig csak alulképzett és motiválatlan emberek kerülnek a területre, akiket a legkevésbé sem érdekel a megrendelő vagy a kedvezményezettek elégedettsége.
A megoldás lehetne a magasabb díj, de a megrendelőnek nincs bizalma, mert nem látja annak a garanciáit, hogy miképpen változna akkor a szolgáltatás. Egyszerűen nem bízik a szolgáltató szakmai tudásába és az esetek döntő többségében igaza is van.
Újra kell építeni a rendszert