A küzdel(n)em hiábavaló
December közepétől január közepéig nem sok emlékem van. Továbbá ezt követően az első infó, az volt, hogy a január 13-at írjam be a naptáramba, mert az, lesz az új születésnapom. Azóta eltelt három hónap és azt gondolom, lehet pár érdekes dologról beszélni.
Ha az embernek ebben a rohanó világban megadatik, hogy ideje legyen elmerengeni és miközben ráér nem szál rá a depresszió sok hasznos következtetésre juthat. A január vége nem annyira, de a február és március sok érdekes tapasztalatot, felismerést és új ötletet hozott.
A takarítóipar szinte kivétel nélkül az egész világban, már ott ahol erről beszélni lehet, reménytelenül küzd az alacsony társadalmi megítéléssel, a takarítók pedig az előítéletekkel. Ez alól talán japán jelent valamiféle kivételt. Egyszóval miközben a takarítási tevékenység valószínű, hogy már az ősidőkben megvolt, mégis valahogy a 10, 20 ezer év alatt sem tudott elismert szakmává válni.
Hogy miért van ez?
Nagyjából tudjuk, de ettől függetlenül a takarítás és a tevékenység, mint szolgáltatás megjelenése óta eltelt több mint 100 éve nagyobb szakmai fejlődést járt be, mint az előző 10 vagy 20 000 évben. Ha pedig az utolsó 25 évet nézzük elképesztő a fejlődés, amit elsősorban a tisztítószer- és eszközgyártók diktálnak. Ezt egyelőre a szolgáltató cégek 5 vagy még több év késéssel követik. A piacnak/társadalomnak pedig ezekről egyelőre fogalma sincs.
Mit lehetne vagy kell tenni?
Amennyire egyszerű, annyira nagyszerű lenne, ugyanakkor kétszer olyan nehéz, mint elsőre látszik. Tehát minden cégvezetőnek végig kell gondolni, hogy elégséges-e a tudása (közgazdasági és takarításszakmai) illetve cégpolitikája mennyire hasznos a cégének és a teljes piacnak egyaránt (kínálati és keresleti oldalról egyaránt)
Check-lista a teljesség igénye nélkül:
- Minden takarító cégben kéne lennie egy szakmai vezetőnek!
- Minden szakmai vezető mestere kéne, hogy legyen a szakmájának!
- A végrehajtó állomány 100%-a Intézménytakarító szintű tudással kéne, hogy rendelkezzen!
- A végrehajtó állomány legalább 10% szakmunkás szintű tudással is kéne, hogy rendelkezzen!
- Egy olyan világban, ahol a takarítóknak soha nem lesz szakszerveztük, érdekeiket a munkaadóknak kéne képviselni/támogatni, a szolgáltatások folyamatos felértékelődését elősegítő fejlesztésekkel (különben eltűnik a munkaerő piacról)!
- Vannak dolgok, amiket cég szinten meg lehet és kell valósítani, és vannak olyanok is, amelyek az egész iparágra kiterjedő konszenzust és szabályozást igényelnek, mindkettőt pontosan azonosítani kell!
- …és így tovább!
