Fontos benchmarking szám, hogy  szakma mit kinál a munkaválalóknak. Uganis, ha ez a kinálat nem versenyképes, az igazán értékes munkaerő más területre megy...és ott hoz létre értéket.

A Holland helyzet az, hogy miközben 8,98 € a minimálbér a takarító bér 10,70 €, tehát a takarító majdnem 20%-al kap magasabb bért mind a minimálbér. Vagyis itt van az a pont, ahol úgy is fogalmazhatunk, hogy a mindenkori minimum megítéléshez képest a piac megfizet a takarító esetében egy 20%-os többletet és ezzel elismeri a képzettséget, a fegyelmet, a megjelenését, a tekintélyét, a segítőkészségét, a kommunikációját, a megbízhatóságát, a lojalitását és még egyéb a szakma szempontjából fontos értékeket. A Holland tisztítás-technológiai szakmunkás hozzáadott értéke, tehát 20%.

A magyar takarító hozzáadott értéke 0%. Ahogy szoktam mondani: izgalmas kérdés, hogy miért is? Mert a magyar takarító nem rendelkezik azokkal az erényekkel, készségekkel, amiről a holland takarító kapcsán beszéltünk? Vagy esetleg a főnöke képtelen eladni a dolgozót megfelelő áron? Vagy esetleg a vevőknek nincs szükségük ezekre az értékekre?

Kiváncsian várom a válaszokat.