A fizetőképes kereslet tágabb értelemben azt jelenti, hogy egy viszonylag nagy közönség prioritásai között ott szerepel, hogy egy bizonyos terméket megszerezzen és ne csak megszerezze, hanem azt szintet, azt a kategóriát szerezze meg, amiről azt gondolja, hogy öt kifejezi. Sőt tovább is mehetünk ezen a vonalon és azt mondhatjuk, hogy a fizetőképes kereslet elkötelezett abban, hogy kategóriájában a legjobb terméket szerezze meg. Ebben az értelemben az árnak csak annyi a szerepe, hogy az ár/érték arány megállapításban vegyen részt és nem az, hogy korlátozza a vásárlási döntéseket!

Fontos lenne mindjárt az elején eloszlatni egy mítoszt. A világ nem úgy szerveződik, hogy vannak vágyott és nem vágyott termékek, hanem sokkal inkább úgy, hogy a gyártók a termékeik funkcióin túl is igyekeznek hatni a potenciális vásárlókra és fejlesztik őket annak érdekében, hogy ébredjen vágy bennük és legyen a tarsolyukba elég ismeret ahhoz, hogy az a bizonyos ár érték arányt meg tudják határozni.  

Ugyanakkor azt se feledjük, hogy az érték arány önmagában nem mond semmit, ha nem egy kategórián belül vizsgáljuk őket. Tehát a Mercédesz AMG ár/érték aránya pontosan annyi, mint a Dacia Duster aránya, tehát ezzel nem tudunk előre lepni.  Ez csak abban az esetben releváns, ha egy kategóriába tartozó termékeket vizsgálunk, mondjuk a prémium kategóriás limuzinokat vagy a terepjárókat. Mert a kulcskérdés elsősorban az, hogy milyen tartamú és azon belül szintű igényeink vannak.

Tehát egy kínálati piac olyan, mint a fizetőképes kereslet.

Ha egy termék iránt nincs fizetőképes kereslet, akkor azon a piacon csak és kizárólag árverseny van. A megrendelők úgy gondolják szükségük van az adott termékre, de ez nem kardinális kérdés az életükben. Egy létesítménygazda életében a takarítás egy feladat, amit ki kell pipálni, hogy megvan. A megrendelői nem értenek a témához, nem is nagyon érdekli őket, van egy igényszintjük és ahhoz képest elfogadják vagy elítélik az eredményeket, a szolgáltatót és mindenkit, aki ebben érintett. Tehát a dolog egy kicsit olyan mintha lenne egy lék a hajónkon, az nem foldjuk be, nem javítjuk inkább és úgy ügyeskedünk, hogy a víz ne folyón be rajta.

Ezzel el is értünk a dolog lényegéhez, kinek hibája az, hogy a takarítás iránt nincs fizetőképes kereslet?

Hát, ez jó kérdés. Sajnos erre a válasz, hogy ezért csakis maga a szektor a hibás. Azonban, hogy ezt jól megértsük, ehhez nem elég egy cégvezetőnek a szándéka, ehhez egy szektor szintű szándék kell és ez a felismerés még nem következett be a MAGYAR TAKARÍTÓI piacon.

Ahhoz, hogy ezt megértsük azt kell tisztán látni, hogy a fizetőképes kereslet nem azt jelenti, hogy az embereknek van pénzük vagy van sok pénzük. Hanem azt, hogy az embereknek van igényük és van szándékuk ezt az igényt kielégíteni. Tehát nem azt jelenti, hogy folyik a pénz nyakló nélkül, hanem azt jelenti, hogy van politikai szándék mérlegelni, hogy melyik az a termék, ami kielégíti, ami a lehető legnagyobb mértékben megfogalmazott igényeinket.

Tehát akkor mi a szektor dolga?

Az, hogy fejlessze, tanítsa a piacát, hogy az felismerje, hogy vannak bizonyos szükségletei és arra is vannak lehetőségek, hogy jól meg tudja fogalmazni az igényeit. Ez egy közösségi munka, ezzel egy cég sem járna sikerrel csak ha világuralomra tör, viszont a takarító szektorban ennek meg vannak az objektív akadályai.

Ugyanakkor nem lehet fellélegezni sem, hogy semmi dolgunk. Majd a szektor megoldja, majd a MATISZ megoldja. Arra minden cégnek rendkívül nagy hangsúlyt kell rakni, hogy minden olyat megtegyen, amit meg kell tennie. Azok az emberek, akiket kihelyez a szolgáltatási területre, azok annyit tudjanak, olyan eszközeik legyenek és munka- illetve védőruha tekintetében úgy nézzek ki ahogy kinézniük kell! Tovább is megyek, úgy szervezi meg a szolgáltatást, hogy az transzparens és hatékony, olyan vezetőket alkalmaz akik értik a dolgukat szakmailag és szervezésileg is.

Ezután jöhet az összefogás és a nagy közös projektek, amik majd megváltoztatják a piacot.