8121 TOP 10
Ha választani kell, akkor talán a FEOR 8121 Általános épülettakarítás a takarítóipar java. Itt összpontosul az árbevétel legnagyobb része. Nyilván az nem törvényszerű, hogy minden takarítócég itt van, és mivel eddig ilyen verseny nem volt, jövőre ez a helyzet változhat. Egyébként ez a legnagyobb ágazati csoport a takarítási ágazaton belül.
A 8121 lista a legtisztább statisztikai adat, mert a 8122 már kéményseprőket is tartalmaz és a 8129 pedig kártevő irtókat is. Idén arra gondoltam, hogy minden évben, legkésőbb augusztusban kihirdetném a 8121 TOP 10 listát. Természetesen a kutatás, ami még sok más adatot is tartalmaz és augusztus 1-től lesz elérhető!
Néhány adatot azonban már most közzé teszek. Ennek elsősorban az lenne a jelentősége, hogy a piac lássa a nagyságrendeket és lássa, hogyan alakul a helyzet, kik a legsikeresebbek árbevétel szempontjából. Az adatokat az OPTEN szolgáltatja, a NAV adatai szerint.
Miután kiszűrtem a nulla árbevétellel rendelkező cégeket, 1 410 cég maradt az adatbázisban, ezek együttes árbevétele 125 milliárd Forint.
Az első 10 cég mindegyikének árbevétele meghaladja az 1 milliárd Forintot, együttes árbevételük pedig megközelíti a 45 milliárdot, és ez 36%-os piaci részesedést jelent ebben a csoportban. Ami egyben azt is jelenti, hogy a listavezető Jánosik és Társai kft. több mint 10%-os piaci részesedéssel rendelkezik.
Cégnév | 2017-es árbevétel (ezer Forint) | |
Jánosik és Társai Kft. | 13 178 119 |
|
P. DUSSMANN Kft. | 9 371 899 |
|
T.O.M. CONTROLL 2001 Zrt. | 5 708 748 |
|
TÖMB 2002 Kft | 4 073 888 |
|
OPUS Kft. | 3 272 606 |
|
PartnerGroup Kft. | 2 557 623 |
|
FM Talent Kft. | 1 920 910 |
|
PROFI-KOMFORT Kft. | 1 859 866 |
|
BAVILICO Kft. | 1 673 280 |
|
TAKÉPSZOLG Kft. | 1 186 351 |
|
TOP-NET NÍVÓ Kft. | 1 134 573 |
|
A listából jól látszik, hogy, hogy a TOP 10 is jelentős heterogenitást mutat. Az első kettő cégnek már nagyobb az árbevétele, mint a következő nyolcnak. Továbbá az is fontos tény, hogy az lista első 50 cégének az árbevétele is alig haladja, meg az 50%-os piaci részesedést. Vagyis a további 40 cég, csak 14%-nyi részesedést hoz.
Egy fajta lélektani határt is meghatároztam, ezt 100 millió Forint éves árbevételnél húztam meg. Ezt 226 cég teljesítette és együttes piaci részesedésük az egész csoportból 81%. Mondhatnánk, hogy ez a takarítóipar „derékhada”.
Tehát majd 1200 cég ez a vonal alatt helyezkedik el és együttes piaci részesedésük éppen nem éri el a 20%-ot.
Ha tehát a kezdetben három kategóriát határozunk meg, akkor a kínálati piac 1%-a a milliárd feletti cégek halmaza, 18% a százmillió és 1 milliárd árbevétellel rendelkező cégek halmaza. Ezt a második csoportot még lehetne tovább osztani, de egyelőre ezt nem tettem meg. Végezetül, de nem utolsó sorban a piaci szereplők 81%-ának érbevétele 100 millió Forint alatt van. Érdekes módon PARETO elv az nálunk is igaz, hogy a piac 20%-a birtokolja az árbevétel 80%-át és a 80% a 20%-ot és egy nagyon izgalmas és előremutató kérdés lenne, hogy ez minek köszönhető.
A Magyar Takarítószektor sok kihívással küzd.
Az első és legnagyobb problémája az, hogy nem tudja eldönteni, hogy az, amit csinál az a szakma-e vagy nem. Ebből adódóan a foglalkoztatottak legnagyobb hányada segédmunkás és értelemszerűen ez az állomány nem nagyon nyitott sem a gépesítésre, sem semmiféle innovációra és éppen ezért jelenleg továbbra is alacsony termelési értéket tud produkálni.
A második kihívás, hogy azon cégvezetők, akik már döntöttek arról, hogy a fejlődés útjára lépnek, egy újabb helyzettel találják szembe magukat. A szakma vagy nem szakma dilemma egy szinttel lentebb a végrehajtó állomány szintjén még nehezebb dió. Azoknál a cégeknél, ahol a döntés még nem született meg, ott a munkaerőhiány ad visszaigazolásokat, hogy nem a helyes úton haladnak.
A harmadik kihívás a szolgáltatások hatékony értékesítési módja, a pályázatok kezelése és az érdekvédelem. Ezeket a tanulmányomban bőven kifejtem.