Szakmai szótár

Mi a különbség az INTÉZMÉNYTAKARÍTÓ és a TISZTÍTÁS-TECHNOLÓGIAI SZAKMUNKÁS között?

A Betanított takarító, az új okj szerint Intézménytakarító egy alapképzettség/rész szakképesítés (EQF2), aki ismeri a takarítás alapvető szabályait és tudja kezelni az összes kézi eszközt illetve néhány egyszerűbb gépet mind a porszívó, hidegvizes nagynyomású mosó vagy gőzfejlesztő. Ezzel szemben a Tisztítás-technológiai szakmunkás (EQF3 iiletve ha csoportvezető is akkor EQF4) tisztában van a szakma összes technológiájával és minden gépet tud kezelni és még másokat is tud irányítani.

Ki a SZOLGÁLTATÁSVEZETŐ?

Hozzá beosztott személyzet segítségével egy dokumentált, integrált és bizalmi szolgáltatás keretén belül, egy előre meghatározott területen az oda nem tartozó és ott különböző kockázatokat jelentő anyagok eltávolítását, vagy távoltartását vezetőként tervezi, szervezi és irányítja, továbbá fejleszti a felügyelete alatt lévő végrehajtó állományt és ezáltal a szolgáltatás eredményességét és hatékonyságát. 

Mi az aranylépés?

Az "Aranylépés" egy fogalomrendszer egyik eleme, ami a tisztítás technológiai fegyelmét fogja egybe. Ezen belül az aranylépések, melyekből pontosan négy van, olyan eljárás típusok, melyek minden technológiai során ugyanabban a sorrendben kerülnek alkalmazásra és egymáshoz képesti viszonyukat az úgynevezett "Gyémánt" szabályok határozzák meg. 

Mi a kellősítés?

A "kellősítés" a tapadó szennyeződések eltávolítást jelenti, amennyiben azok mechanikus úton tisztítószer alkalmazása nélkül kerülnek eltávolításra, már az I. számú aranylépésben. A kellősítés-ek mind eljárások, egy külön osztály alkotnak (2) és mindegyikük környezetbarát eljárásnak számít. Tapadó vagy vegyi szennyeződések eltávolítása mechanikus módszerekkel, tisztítószer felhasználása nélkül. Például: kaparás, roncsolás, szárazjeges vagy gőzös tisztítás.

Mik a Gyémántszabályok?

10 szabály, ami keretbe fogalja az Aranylépések rendszerét és azok egyenkénti alkalmazási és összevonási sajátosságaikat.

Mik a tisztasági szintek?

Egy terület tisztasága, a tisztasági szinttel határozható meg a szerint, hogy milyen jellegű feladatokat kell végezni, ahhoz, hogy a vizsgált terület tiszta legyen. Tiszta szintről akkor beszélünk ha a megrendelő elégedett és jogszabályi feltétel sincs ami nem volt kielégítve. A Napi takarítási szint, az állapot, amikor egyszerű napi takarítási technológiákkal elérhető a Tiszta szint. Továbbá vannak még Átmeneti takarítási és Alaptisztítási szintek is. Ha a vizsgált felületek karbantartást is igényelnek Szanálási szintről beszélünk. Ezen kívül még van két speciális szint mint az Életveszélyes és a Halálos. Utóbbiak a szennyezettség sajátosságaira engednek következtetni.

Ki a mentor?

Mit jelent a mentorálás és ki is az a mentor?

Aligha vitatható ma már, hogy az egyik legnépszerűbb és legtöbbet használt fogalompár ma az oktatás területén a mentor és a mentorálás. Nincs olyan számottevő fejlesztőprogram, amelyben nem jelenik meg a mentor személye és a mentorálás tevékenysége.

A mentorálás fogalmát ma az élet számos területén használják, ám kevesen tudják, hogy a szó mit jelent. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint atyai barát, pártfogó, nevelő jelentéssel egyenértékű. A mai szóhasználatban egy olyan személyt jelent, aki – mint idősebb és tapasztaltabb barát, tanár vagy tanácsadó – atyailag segít jó tanácsokkal valakit. Munkahelyi környezetben olyan személyt jelent, aki egy munkatársa számára tanácsadóként áll rendelkezésre. A mentor elkíséri a munkatársat szakmai fejlődése során, és példát mutat neki (hu.wikipedia.org/wiki/Mentor).

Mit értünk a "területi adatok" kifejezés alatt?

A takarítandó terület adatai. Ezek lehetnek tárgyszemléletben vagy tételszemléletben. Utóbbi versenykorlátozó, mert elveszi a szabadságot a szolgáltatótól, hogy saját rendszere szerint rendezze a tárgyakat tételbe. A Matisznak ezzel kapcsolatban van irányelve (IR 01), bár erről sajnos kevesen tudnak.

Mit értünk a "szolgáltatási jegyzék" kifejezés alatt?

Az a dokumentum, ami azt rögzíti, hogy egy adott helyiségtípusban (pl.: iroda, mellékhelyiség, folyosó, stb.) milyen feladatokat lát célszerűnek a megrendelő és milyen gyakran gondolja, hogy azok szükségesek. A megrendelők által alkotott szolgáltatási jegyzékek sokfélék és nem is mindig szakmaiak. Például ha azt írják, hogy vegyszeres tisztítás, akkor az pontosan, mit jelent nyirkos feltörlést vagy nedves felmosást, netán alaptisztítást? Másik nagy hiányosság, amikor egyáltalán nincs semmilyen technológia megadva. Arra, hogy a területek kockázata és használata szerint szabványosítsuk a szolgáltatási jegyzékeket van próbálkozás, de ennek a munkának az elején járunk. Mindenesetre az alapok megvannak és van irodalom az eljárások és technológiák megnevezésivel és tartalmukkal kapcsolatban. Ez utóbbi azért fontos, mert ebből határozható meg, hogy egy adott tétel végrehajtásához milyen szakmai szint[i] szükséges. Amíg ezzel a szolgáltató cégek vezetői nem foglalkoznak és az állományban nincs struktúra, addig nem lesz szakma a takarítás, hiszen mindenki segédmunkás.

 

[i] Szakmai szint: segédmunkás, intézménytakarító, vezetőüléses gépkezelő, szakmunkás

Mi a belső tanúsítvány?

Ha a Munkalapra a munkalap tulajdonosa feljegyzést tesz, vagyis felelőssége tudatában leigazolja, hogy az ott rögzített munkát elvégezte, akkor a Munkalap nevet vált és Belső tanúsítvány lesz. A Belső tanúsítványon további személyek is rögzíthetik a munka eredményével kapcsolatos véleményüket, a minőségmérési szabályozás szerint. A Belső tanúsítvány azé, akinek a nevére kiállították, azonban annak másolatát elektronikusan el kell juttatni a megadott helyre, ugyanis ez a dokumentum képezi a Teljesítési igazolás alapját és egyben képezheti a bérszámfejtés alapját is. 

Mi a teljesítési igazolás?

Az a dokumentum, amit a megrendelő állít ki, a szolgáltatási szerződésben meghatározott rendszer szerint, a beérkezett Belső tanúsítványok alapján. Ez képezi a díjbekérő (az ÁFA fizetés szempontjából van jelentősége) vagy a számlázás alapját.

Mi a munkalap?

Az a dokumentum, ami a munkatervet szétszedi egy személy feladataira. A munkalap mindig kizárólagosan egy személy feladatait tartalmazhatja.

Mi a hálóterv?

Módszertan arra, hogy a szolgáltatásvezető meghatározza egy tétel tételnormáját. Ezek a tételnormák kerülnek be a Főtábla soraiba a m2/óra oszlopba. A Hálóterv soraiban tárgyi normákat találunk, ezek rögzítettek és megismerhetőek bárki számára (Matisz normák). 

Mi a munkaterv?

Az a dokumentum, amely a Főtáblában megadott ráfordítási időt napra, személyre és területre lebontja. Továbbá megadja, hogy adott feladat milyen szakmai szintet igényel (ennek most már kisebb a jelentősége, mert ezt egyébként is szabályozza a szakmai és vizsgakövetelmény), persze jelenleg ezt senki nem vizsgálja. Lényege, hogy a cégek között abban lehet különbség, vagyis a verseny abból áll, hogy melyik cég milyen tételekbe[i] rendezi a területi adatokat. A Munkatervnek a minőségmérésben is nagy jelentősége van, hiszen közvetlenül a takarítás után csak akkor ellenőrizhető egy tétel, ha tudjuk, hogy az mikor fejeződik be.

 

[i] Tétel: az egy időben ellenőrzésre bocsájtott tárgyak (külön technológiát igénylő felületek) összessége.

Mi a FŐTÁBLA?

Az a dokumentum, ami szakmailag kodifikálja a szolgáltatási jegyzéket, úgy hogy az adott szolgáltatáshoz szükséges erőforrások összességét külön számoló táblákban megjeleníti. Nagy előnye, hogy akármelyik paramétert változtatjuk, automatikus változik az ár is. Nagyobb változtatásoknál módosítani kell a tisztítószer vagy az eszköz szükségletet is. A dokumentum a szerződés szakmai melléklete lehet, és minden időszakra kell, hogy legyen egy elfogadott Főtábla. A Matisznak ezzel kapcsolatban van irányelve (IR 02), bár ezt kevesen ismerik.

Mi a tisztítás-technológiai szolgáltatás definíciója?

Egy formailag és tartalmilag értékelhető, bizalmi, dokumentált és a lehetőségekhez mérten integrált szolgáltatás, mely során egy előre meghatározott területről, az oda neme való és ott különböző kockázatokat jelentő anyagokat távolítják el vagy tartják távol szakszerű módszerekkel és tervezett időben.

Mit értünk az "elsődleges kockázat" fogalma alatt?

Ha egy adott területet nem takarítanak megfelelően (technológia és gyakoriság), akkor a terület sajátosságainak megfelelően megjelenek bizonyos veszélyek. Jelenleg ha ilyen veszélyt tart nyilván a szakma: Közérzeti, egészségügyi, biztonsági, állagi, működési és környezeti.

Mi is pontosan a fertőtlenítés?

Dr, Pechó és Dr. Millasin szerint "A fertőtlenítés (dezinfekció) minden olyan eljárás, amely fertőző forrásból a külső környezetbe került kórokozók elpusztítására, illetőleg fertőző képességük megszüntetésre (inaktiválására) irányul." Idézet bezárva. Ehhez én még hozzátenném, hogy inaktiválásnak az is tekinthető ha a mikroorganizmusokat speciálisan erre a célra fejlesztett mikroszálas kendőbe összeszedjük és eltávolítjuk a területről. Ebben az esetben a területen nem használunk vegyi fertőtlenítő ágenst. 

Mi a különbség a tárgyi norma és a tételnorma között?

Amikor időnormáról beszélünk fontos megkülönböztetni a tárgyi és a tétel normát. A tárgyi norma mindig egy adott eljárásra vagy technológiára vonatkozik, aminél nincsenek különös körülmények. Vagyis egy nyirkos feltörlés esetén szinte mindegy, hogy azt egy iroda PVC felületén vagy egy szálóda márványpadlóján hajtjuk végre. Ezért ennek a normaideje egy konkrétan megadott eszközzel szűk határok között mozog. Továbbá ha az 1. pont igaz, akkor azt mindenki pontosan tudja, hogy nyirkos feltörlésnél, például 40 cm-es lapos-mop alkalmazásával ö maga mire képes. Természetesen itt is igaz, hogy csak az számít, ha helyesen van végrehajtva. A tételnorma ennél egy kicsit bonyolultabb és itt már nagy jelentősége van a körülményeknek és a peremfeltételeknek is. A tételnorma azt jelenti, hogy adott körülmények között, egy adott területen, egy meghatározott idő alatt egy vagy több eljárás, vagy technológiát kell végrehajtani. A tételnormát tervezzük, a hálóterv segítségével, és nyilván itt is él a hatékonysági vizsgálat, vagyis mennyire volt jó az a terv. Tehát itt a tapasztalatnak rendkívül nagy jelentősége van és az, hogy a tervezés során, az illető milyen tárgyi normákkal számolt, az sok minden elárul arról, hogy szakmailag hol tart az illető.

Mi a különbség a súroló és a csiszoló korong között?

Különböző méretű kuszált szálas tárcsák és lapok, melyeket intenzív súrolásra terveztek alacsony fordulatszámú vagy rezgő súroló gépekre. Jellemzően nylon szálak vannak összekuszálva és műgyantával rögzítve, illetve a súroló anyag szilicium-karbit vagy korund szemcsék. A tárcsák eredeti szín szabványát, a 3M határozta meg 30 évvel ezelőtt, miszerint a fekete és barna alaptisztításra használatosak, a kék és a zöld intenzív tisztításra ott ahol nincs védőréteg és a piros, ahol van védőréteg. A többi szín a polírozásra alkalmas korongokat jelöli. Manapság ezt a kódrendszert nem minden gyártó tartja be, ezért megfelelő körültekintés szükséges, mielőtt alkalmazzuk az adott korongot. Ezzel szemben a csiszoló korongok csiszoló anyaga a gyémánt. Itt sem egységesek a színkódok,tehát tájékozódni kell felhasználás előtt.

Mi a szolgáltatásvezető mint szakmai szint?

A szolgáltatásvezető OKJ 52 853 02 felső középfokú szakképesítés, amely a tisztítás-technológiai szakmunkás szakképesítésre épül.

Mit takar a szakmai érdekképviselet fogalma?

Formálisan egy érdekképviselet a megbízói érdekeit képviseli. Informálisan azonban, ha ez egy szakmai vagy szektor szintű érdekképviselet, akkor általában elvárt, hogy a szektor általános igényeit is képviselje. Ebben az esetben azonban kritikus kérdés, hogy ezeket ki és hogyan fogalmazza meg és mikor jelenthető ki, hogy egy adott igény- vagy elvárás csomag a szektor vagy a szakma szélkörben elfogadott alap- vagy általános igényének tekinthető.

Ennek áthidalására került bevezetésre az a fogalom, hogy amennyiben az érdekképviselet, a szakterület jellemző piaci összetételét (nagyságra, szakterületre) és kritikus tömegét (árbevétel, alkalmazottak létszáma) képes összefogni, akkor az egy reprezentatív érdeképviseletnek számít, tehát hivatalos, a szektort érintő megállapodásokat köthet más ellenérdekelt érdekképviseletekkel és/vagy az állammal. Illetve az ellenérdekelt reprezentatív érdekképviselet megállapodását ratifikálja az állam és jogerőre is emeli.

Tehát egy adott szakmai vagy civil közösség, megfogalmazott és demokratikusan egyeztetett stratégia szerint megtervezett és időrendben meghatározott igénypont megvalósulások folyamatos képviselete, annak operatív menedzsmentje. Továbbá ennek részeként az adott szakmai közösség szervezése, irányítása, emberi viselkedésének és szakmai kultúrájának olyan irányba való fejlesztése, hogy az előbbiekben megfogalmazott igénypontok megvalósulását, maga a közösség változó attitűdje is segítse.Ennek megfelelően különböző rendezvények,bemutatók, események, továbbképzések, minősítések szervezése, lebonyolítása.

Az igénypontok, az időbeni megvalósulás rendszerén kívül, hierarchiai rendszerben is értelmezhetők. A legmagasabb szint, amikor az érdekképviselet, a célokkal összhangban valamely jogszabályt akarja módosítani vagy egy újat akar elfogadtatni. Ennél alacsonyabb hierarchiai szint, amikor új kormány vagy miniszteri, illetve önkormányzati rendelet kell módosítani, vagy újat alkotni. A következő még alacsonyabb hierarchiai szint az érdekképviselet a képviselt közösségre vonatkozó szabályozási törekvése irányelveken vagy kötelező, illetve fakultatív jellegű szabványokon keresztül.

Az pedig folyamatos szakma-politikai vita tárgya, hogy az érdekképviselet miként tudja leginkább megvalósítani a közösség elvárásait törvényi szabályozáson keresztül vagy az önrendelkezési vagy önkormányzati tevékenységen keresztül. Nyilván a célok eléréséhez mindkét elemre szükség van/lehet, azonban nem mindegy, hogy ezekre milyen arányban fordítanak emberi és anyagi erőforrást, illetve ez, a külső körülmények függvényében időben, hogyan változik.

A szakmai vagy civil közösségnek meghatározó érdeke, hogy a felügyelő bizottságon, egyéb szervezeteken és végső soron a közgyűlésen keresztül, az érdekképviselet operatív szervezetét „politikai” folyamatos kontroll alatt tartsa, hogy az ne önállósuljon és tűzön ki az alapvető érdekektől független bürokratikus célokat. Az érdekképviselet megszervezésének fontos paramétere képviselt közösség nagysága, piaci súlya vagy társadalmi jelentősége és ennek megfelelően az hogy mekkora méretű a létrehozott operatív szervezet és annak vezetője/vezetői milyen hatáskörrel/hatalommal rendelkeznek.