Szakmi nap és verseny (7. levél)

Szakmi nap és verseny (7. levél)
2022.05.03.

Miért kellenek a rendezvények? Miért fontos, hogy a szakmai továbbképzések? Miért kellenek a versenyek? Mi az, hogy kreditadó esemény? Mit mutat a kredit?

Miért kellenek a rendezvények? Miért fontos, hogy a szakmai továbbképzések? Miért kellenek a versenyek? Mi az, hogy kreditadó esemény? Mit mutat a kredit?

A szakma attól szakma, hogy megszervezi önmagát azon túl, hogy versenyzik a piacon. Az nyilván lényeges kérdés, hogy mit értünk az alatt, hogy megszervezi önmagát? Mit is jelent pontosan az a megszervezés?

Globálisan azt jelenti, hogy a szakmai szereplőknek sikerül megállapodni abban, hogy miként célszerű a szakmát és ezzel egyűt a szakmai szereplőket mérni. Fontos ez a megállapodás, mert ez lenne az a mérce, amihez mindenki aztán tudja pozícionálni önmagát. Bár ezt nem mindenki érti, de a pozicionálásnak a jelentősége két szempontból is meghatározó lehet a cégek vezetői számára.

  • Az egyik az, hogy maga a cégvezető hogyan érzi magát a bőrében. Vagyis nyilván fontos neki, hogy egy adott piacon egy adott pillanatnak hová tudja magát pozícionálni és mennyire lehet elégedett önmagával. Továbbá ez a mérce abból, szempontból is fontos, hogy milyen pályát járhat be a cég és hova juthat el, mit tud majd átadni az örököseinek.
  • A másik pedig az, hogy maga a piac rendezettsége is egy rendkívül fontos szempont, mert az valamilyen szinten garantálja a jók érvényesülését, ami aztán képes felállítani egy olyan keretrendszert, amibe a piaci szervezetek jól érzik magukat és látják a fejlődési lehetőségeiket. Ehhez csatolódhat, az évszázados kötelez céhrendszer vagy kamara és az ehhez tartozó szabályozások, de lehet valami egészen új dolog is.

Tehát ha egy kicsit mélyebbre megyünk és az ÖTK kontextusában is nézve a dolgokat arra kell itt gondolni, hogy van maga a személy/az ember, aki lehet cégvezető, de lehet középvezető, sőt egyszerű munkatárs is. Alapvető helyzet, hogy az ember szakmai és morális értéke kulcskérdés.

Egy szakmai rendezvény és verseny ezt a célt szolgálja, hogy a személy jobb legyen és fejlődjön. Ha jobb lesz a személy, akkor képes lesz konszenzusra jutni abban, hogy közös együttműködéssel megalkossa azt a keretrendszert, ami rendszerbe tenné a szektort. Amíg ez a szakmai és morális fejlődés nem következik be és nem finomodik a szereplők szakmapolitikai látásmódja, addig a konszenzusok keretrendszer nem tud létrejönni.

Ez volt az elmúlt több mint 30 évünk tragédiája. Rengeteg jó érzésű ember bábáskodott a remélt rendszerek körül, de igazából nem tudott létrejönni konszenzus szinte semmiben sem. Ugyanakkor ez a káoszba hajló érdekképviseleti próbálkozások arra sem voltak jók, hogy a szakma valamiféle presztízst harcolt volna ki.

Ma sok minden még készen vagy félkészen a rendelkezésünkre áll. Jóérzésű emberek létrehozták és mai napig fen tartották ezeket. Van kész rendszerünk a cégek érdekképviselete vonatkozásban, de kincsek cégeink ebben az érdekképviseltben. Az nem kifogás, hogy ma ezt a rendszert nem látjuk megfelelőnek, mert ennek a megoldása egyszerű lenne. Létre kell jönnie a közösségnek, és ha szakmailag és morálisan ott vannak, akkor létrejöhet az a konszenzus, ami reálisan és előremutatóan szabályozza a takarító szektort.

A kredit pedig nem más, mint egy mérőműszer, ami objektíven mutatja, hogy egy személy mennyire aktív szakmailag. Miért fontos ez?

Azt gondolom, hogy amit nem mérünk, azon nem tudunk változtatni. Remélem, elég sokan vagyunk már, akik azt gondolják, hogy a növekvő béreket, a növekvő szakértelemmel kel kompenzálni és ettől bizonyos értelemben független kérdés, hogy a megrendelők nem akarnak többet fizetni. Ők természetesen arra gondolnak és úgy állnak ehhez az egész bérfejlesztési felzárkóztatáshoz, hogy ez majd kikényszeríti a hatékonyságnövekedést. Ezért van a kivárás.

A szolgáltatók oldaláról viszont mindenkit úgy ért ez, mint a hidegzuhany. Mindenki tudta, és bizonyos szempontból várta is, hogy eljöjjön ez az idő, de ugyankor félt is tőle, hiszen amit igazán vártak, az az volt, hogy a vállalási árak emelkednek, de a bérek nem annyira. Természetesen mindenki magából indul ki és minden szentnek maga felé hajlik a keze. Arra azért senki nem volt felkészülve, hogy a bérek nőnek és a vállalási árak pedig nem annyira.

Fontos dolog, hogy a mi országos politikai modellünkben vannak hátrányok a Nyugat-Európai modellhez képest, de mi még olyan mértékben le vagyunk maradva, hogy ezeket a hátrányokat még nem érezzük, ezek akkor fognak viszont nagyot ütni a szektoron, amikor a mostani gödörből kitápászkodunk.

Miről is van szó pontosan?

A hivatalos minimálbér nem tud mindenhol igaz lenni, mert a cégekének többet kell fizetni, ahhoz, hogy a munkaerővel meg tudjon egyezni. Ez természetesen azt is jelenti, hogy a cégek próbálnak kompenzálni. Mivel az emberek szűken csak a bérre gondolnak és csak arra a bérre, amit a kezükbe kapnak hónapról hónapra, a cégek ott javítanak, a helyzetükön ahol lehet (munkakörülmények, bejelentés, szabadság, béren kívüli juttatások, stb.) és ahol nem biztos, hogy kéne, de a szükség nagyúr.

Ott leszek a rendezvényen!

Vissza

Az ÖNKÉPZÉS az egyetlen megoldás

Ha valaki takarításra adja a fejét, ne gondollja, hogy képes lesz hosszú távon előre jutni, ha nem fejlődik szakmailag. Ugyanakkor a fejlődést nem igazán támogatja sem a munkadó, sem az állam és a piac is úgy van vele, hogy olyan keveset költ a takarításra, amilyen keveset csak lehet.
Ebben a kétes helyzetben a személynek kell eldönteni, hogy mit szeretne megvalósítani, hova akar eljutni. A célt neki kell kitűzni és ezért 100%-ban felelőséget is kell vállalnia. Senki nem fogja ebben támogatni, csak magára számíthat.
Aki nem fejlődik az elsorvad, ez  a természet egyik legfontosabb törvénye. 

Régebbi írások

Ki-Kicsoda a takarító szektorban



A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Üdv a tisztaság világában

Azt gondolom, hogy a takarítás, a társadalmi megítélésétől függetlenül, a világ legszebb szakmái közé tartaozik. Nem csak szép, hanem hasznos is, bár ezt nekünk állandóan ismételgetni kell.  Kétségtelen az is, hogy a szakma 30 - 40 évvel ezelött nem így nézett ki és nem is tudta azt, amit ma tud. Az utobbi 10 évben pedig a fejlődés még erőteljesebb volt, a technológiák rendelkezésre állnak, viszont nagy kérdés, hogy a keresleti piac igényili-e, megfizeti-e öket?
A jövő kétségtelenül, majd minket igazol. Már a jelen is, de ez még nem mindenkiben tudatosult. Alapvetően három dolog szükséges ehhez: 1) a szolgáltató cégekenek fel kell nőni a feladathoz és olyan garanciákat kell, hogy adjanak, ami meggyözi a megrendelőket arról, az ÚJ IDŐK eljöttek. 2) a beszállítói piacnak is alkalmazkodni kell az új helyzezthez és úgy kell megszervezniűk a működésüket, hogy hatékonyan tudják kiszolgálni a szakmát. 3) a megrendelőknek sokkal tudatosabban kell majd tendereztetni és vállogatni, mert amit jelen pillanatban a letöbben csinálnak az a kontraszelekció biztos receptje.

Szakanyag megrendelő























A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!