Szakmai mélységek

Szakmai mélységek
2019.05.17.

Azt gondolom, hogy a szakma csak akkor lép majd át a XXI. századba, ha ténylegesen is bekövetkezik az, amiről ma pontos nem is tudjuk, hogy micsoda. Ja, hogy már 2019-et írunk? Sajnos a helyzet, elsősorban gondolkodás vonatkozásában a nyolcvanas éveket idézi. Vannak persze eminensek is, akik már a 90-es években járnak.

Mindez annak kapcsán jött felszínre, hogy tegnap hosszasan beszélgettem Gorbai Attilával és alapvetően az volt a mindkettőnk meglátása, hogy a következő évek kihívásai egészen mások lesznek, mint ahogy ezt egy-két évvel ezelőtt láttuk.

A szakmai közbeszéd nem túl szofisztikált és nem nagyon van szem előtt az sem, hogy a középvezetőkkel szemben támasztott elvárások célravezetők vagy nem. Nyilván fontos kérdés az is, hogy a középvezetők milyen szakmai szinten vannak és mennyire naprakész a tudásuk?

Attila abban látja az előrelépést, hogy a jövőben egy forgalmazó cégnek sokat kell majd foglalkozni ezzel a témakörrel is. A gépesítés szükségszerűsége benne van a levegőben, de ezzel párhuzamosan a takarító állomány nem igazán készült fel arra, hogy gépet adjunk a kezébe. Ugyanakkor a jövő hatékonysági kényszerei, egyrészt a megrendelők költségvetési korlátai, másrészt a munkaerő-kínálati helyzet ezt elkerülhetetlenné teszi. Mindez persze egy más kultúra meghonosodását is szükségszerűvé teszi. Egy mondatban lehet, hogy a jövő takarítója, egy olyan valaki lesz, aki ma semmit sem tud a takarításról, de alkalmas erre az új megközelítésre. Ekkor aztán belép a nagy humán erőforrás menedzsment kérdés, hogy: mennyi idő alatt tudjuk ezt az embert „helyzetbe” hozni?

Attila május 28-án szervez egy rendezvényt. Ez valami újnak ígérkezik. Erre szeretném felhívni a középvezetők és szakemberek figyelmét. Részletek itt!

Vissza

Ír nekem, mond el a véleményed!






A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!

Az ÖNKÉPZÉS az egyetlen megoldás

Ha valaki takarításra adja a fejét, ne gondollja, hogy képes lesz hosszú távon előre jutni, ha nem fejlődik szakmailag. Ugyanakkor a fejlődést nem igazán támogatja sem a munkadó, sem az állam és a piac is úgy van vele, hogy olyan keveset költ a takarításra, amilyen keveset csak lehet.
Ebben a kétes helyzetben a személynek kell eldönteni, hogy mit szeretne megvalósítani, hova akar eljutni. A célt neki kell kitűzni és ezért 100%-ban felelőséget is kell vállalnia. Senki nem fogja ebben támogatni, csak magára számíthat.
Aki nem fejlődik az elsorvad, ez  a természet egyik legfontosabb törvénye. 

Üdv a tisztaság világában

Azt gondolom, hogy a takarítás, a társadalmi megítélésétől függetlenül, a világ legszebb szakmái közé tartaozik. Nem csak szép, hanem hasznos is, bár ezt nekünk állandóan ismételgetni kell.  Kétségtelen az is, hogy a szakma 30 - 40 évvel ezelött nem így nézett ki és nem is tudta azt, amit ma tud. Az utobbi 10 évben pedig a fejlődés még erőteljesebb volt, a technológiák rendelkezésre állnak, viszont nagy kérdés, hogy a keresleti piac igényili-e, megfizeti-e öket?
A jövő kétségtelenül, majd minket igazol. Már a jelen is, de ez még nem mindenkiben tudatosult. Alapvetően három dolog szükséges ehhez: 1) a szolgáltató cégekenek fel kell nőni a feladathoz és olyan garanciákat kell, hogy adjanak, ami meggyözi a megrendelőket arról, az ÚJ IDŐK eljöttek. 2) a beszállítói piacnak is alkalmazkodni kell az új helyzezthez és úgy kell megszervezniűk a működésüket, hogy hatékonyan tudják kiszolgálni a szakmát. 3) a megrendelőknek sokkal tudatosabban kell majd tendereztetni és vállogatni, mert amit jelen pillanatban a letöbben csinálnak az a kontraszelekció biztos receptje.

Szakanyag megrendelő















A csillaggal (*) jelölt mezők kitöltése kötelező!
Kapcsolat

+36-70-317-5641

tiborritz@gmail.com

Kövessen minket