Tisztán kell látni, hogy vannak beidegződések és van egy új szemlélet is. A tisztítás eredményessége és hatékonysága eddig nagyban összefüggött a felhasznált víz mennyiségével és minőségével. Ez most is igaz csak megjelened pár olyan alternatíva, ami gyökereiben változtatja meg a helyzetet. A fertőtlenítés is ide tartozó kérdés, de az nem csupán szakmai, hanem hatósági hozzáállás kérdése is.

Nedves, nyirkos, impregnált

Az impregnált törlés 5 - 10%-ra szorítja le a vízfelhasználást, a nyirkos le- vagy feltörléshez viszonyítva minden területen a felülettisztításban és a padlótisztításban is. Ezek a kézi eljárások, és itt az összehasonlítás a nyirkos törlés vonatkozásában nem tud pontos lenni, mert a gyakorlati mérések azt mutatják, hogy egyes takarítók a kétvödrös rendszerrel is el tudják érni a 20 liter/100 m²-es oldatfelhasználást (a 7 – 8 liter optimálissal szemben).

Míg a gépi eljárások vonatkozásában az iMop rendszerű napi súroló automatás tisztítás 20%-ra. Vagyis az eddig felhasznált víz 80 – 90%-át meg tudnánk spórolni.

Ami aztán, ezen kívül meg egy 40 – 50% hatékonyságnövekedést is jelent, a kézi és gépi eljárásoknál egyaránt.

Ezzel együtt mindkét rendszer, de leginkább a gépi megoldás, olyan minőségjavulást is eredményez, ami szinte felfoghatatlan és itt már igen nagy jelentősége lenne a tisztaság műszeres mérésének is, mert az meggyőzően mutatná a valódi különbséget, különösen a rosszul végrehajtott nyirkos feltörléssel szemben.

Természetesen nem minden terület egyforma, nem mindenhol optimálisak a beépített anyagok és nem mindenhol van tisztaság az indulás pillanatában. Ezért aztán nem nagyon lehet felállítani egy egységes rendszert, de éppen itt van a FŐTÁBLA alkalmazásának egy másik fontos haszna, hogy hónapról, hónapra pontosan lehet követni a felhasználásokat és pontosan lehet látni azt is, hogy ahogy tisztulnak, a felületek csökken majd a tisztítószer és vízfelhasználás.