Tegnap beszéltem egy hallgatóval, aki szakkönyvek vásárolt. Mikor megérkeztek a könyvek felhívott az azt mondta, szó szerint, hogy „ami itt le van írva az tényleg egy más világ, mint amit mi tanulunk”. Izgalmas történeteket mesélt arról, hogy bizonyos iskolák milyen módon oldják meg a képzést. A takarító képzésnek köze nincs a valódi takarítóhoz és nyilván vannak, akik nem tudásból vagy kényszerből őket választják.

Nyilván érdekes az is, hogy ilyen kényszermegoldások miért keletkeznek…

A történek lényege, hogy az ember megvásárolta a könyveket és másnap megkérdezte a tanárt, hogy ezeket mikor fogják tanulni? A tanár pedig azt mondta neki, hogy az csak leírat, mert a valóság egészen más…

Nyilván izgalmas kérdés, hogy vizsgáztatás, mert valójában az az izgalmas rész. Persze tudom, hogy ha már valaki vette a fáradtságot és végig járt egy tanfolyamot, nem kell öt elvágni…