Ennek megfelelően, ami biztos, hogy decemberben még indulnak tanfolyamok a jelenleg hatályos OKJ szerint, aztán januártól a takarítói/tisztítás-technológiai szakképzés új alapokra helyeződik. Nyilván a helyzet megteremtette a vásárlások előrehozását és ennek megfelelően valószínű, hogy az első félévben igények sem nagyon lesznek.

Az érdekesség az, hogy mindezekkel párhuzamban mit lép a megrendelői oldal. Nagyon nagy kérdés, hogy a jövő évi takarítás szolgáltatások beszerzése során majd hogyan kezelik az eddig megfogalmazott és elvárt végzettségeket? Ezen a vonalon még nagyobb a bizonytalanság.

Ez a krízishelyzet megnyithat új lehetőségeket is, de egyelőre még nem látszik semmi a láthatáron. Azt gondolom, hogy januárban-februárban elérkezik az ideje a szakirodalom és koncepciók megjelentetése. Sok féle megközelítés lehet és ezek egy része megrendelő vezérelt, tehát ha a megrendelők nem kérik számon a szakma saját maga nem fog képezni senkit. Ha pedig lépezne, akkor erősen kétséges, hogy milyen igazolások, tanúsítványok születnek majd? Illetve azokat a piac miként értékeli vagy fogadja el?

További nagy kérdőjelek.

Az is ide tartozik, hogy miként éli meg ezt a hétköznapi takarító, a csoportvezető vagy a szolgáltatásvezető? Mi inspirálja majd az embereket a képzésre, ha sem a főnökeik, sem pedig a megrendelő nem tekinti ezt fontosnak, mert hát a közvélekedés továbbra is az, hogy a takarítás nem szakma. Mert, hogy a szektor az elmúlt 30 évben ezt érdemben nem tudta megváltoztatni, hiába van 20 éve szakképzés.

Természetesen itt az önvizsgálat ideje.